Versek

 

 __rmos_L__r__nd_m__ret.jpg

 

Ármos Lóránd

 

Eladó a tél?

 

A kapuban hagyta gátlásait:
a január a hátsó kertbe vitt,
egybeszámolni kincseit a télnek;
de nem tudtam meg végül, mennyit érnek.

Pedig a készletből láttam sokat:
a tócsába fagyott csillagokat,
a kemény földben alvó gyökeret,
az avarba taposott dióbelet.

A dér kristályát alvó füveken,
zúzmara csillagát tűlevelen,
a strázsát álló deres ágakat a
fenyőn, mi az ég felé mutat.

És nem csak ezt. Mást is láttam én:
ujjongó mohát a fenyő tövén.
És jeget, szilánkot, zuzmót: milliót!
Hullott tűlevélben fürdőző rigót.

Ki tudhatja, mennyi kincse állt ott.
Milliónyit láttam? Ezer milliárdot?
Fogta a kezem, bájolt, forgatott:
megcsodálni semmit nem hagyott,

S nem derült ki végül, mennyit ér.
Van-e gazdája? És eladó a tél?

 

 

Mennyi láb

 

Tartásukat nézem, zsebükben mi van:
apám jön szembe minden férfiban.

Árnyékaikba talán belenőhet,
nyújtózkodik, hogy felérje őket.

Éjjel sincs könnyű dolga velem.
Elringatom, mérlegre teszem.

„Akkor mi legyen? Mi ez itt!” – rámszól.
Elgáncsolom, és megmérem százszor.

„Ne gondold, hogy többet érsz ennél.”
A hátára dobom: „Miért, te mit tennél?”

Vízben oldódó könnyű kis patron.
Apa szétfolyt festék a sarkon.

Abba kell mindig belelépni.
Bele is ragad minden férfi.

Mennyi kéz, fognom kell a kezét.
Mennyi láb, mindegyik őt lépi szét.

 

 

Velem együtt

 

Marin Sorescu soraira

 

Átugrani. Talpra állni.
Tegnap ilyenkor itt híd volt.
Előre. Nem észrevenni,
hogy a patak vize felforrt.

Lábszárig sárban. Tovább.
Így tán vadállatnak látnak.
Futás közben elgondolni,
hány színe van a halálnak.

Ez itt a kék, ez a vörös.
Érezni: már nem ereszt el;
velem együtt süllyed minden,
amin átfutottam egyszer.

 

Megjelent a Bárka 2017/4-es számában.


Főoldal

2017. szeptember 14.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Marno János verseiCsontos János verseiZalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjei
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bál
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA