Versek

 

Gy__ri_L__szl___m__ret.jpg

 

Győri László

 

Panasz

 

Elvégeztem az egyetemet.
És verset írok régóta már.
Eszerint költő. Mi egyebet
mondhatok, ami jól eltalál,

ami rám illik, ami jó? Melyik
a végleges, a tökéletes,
az a hordható, könnyű zenit,
az elérhető, a végre fess?

Voltam új költő, kritikusom
zavaros kezdőnek nevezett,
volt jótevőm és haragosom,
de egyikből se volt rengeteg,

nem nyűttem el a rám tett ruhát,
életem végéig viselem,
meghalt, de legyintése bánt,
itt ég az most is a fülemen,

csak volna egy éppen akkora,
aki végleg költővé avat,
a magának magabiztosa
csak mosolyogjon, az öntudat.

Jobb így, folyton igyekezni, hogy
tekintetét érzem magamon,
a rosszalló, a régi, fölragyog,
s jót derül már egy-két szavamon.

Le merem írni, hogy ki vagyok.
Eszerint költő. Vagy majdnem az.
Légy komoly! És miért a panasz,
mert, íme, költővé avatott.

 

 

Az izotóplabor várótermében

 

Fönt óra, hogy mutassa az időt.
Mind arra várnak.
El vannak különítve.
Nézik a számlapot, mikor telik le
a kiszabott idő.

Egy palack víz van náluk.
Szorítják aggodalmasan.
Ha eljön a perc, isznak.
Fél óra alatt egy litert.

Két ajtó közt olykor
egy halk nővér megy át.

Kibírhatatlanul kattog
a mészfehér váró.
Egy nő már nem bírja tovább,
elmesél.

Mindenki meghalt,
mondja részvétlenül.

Időnként az órára néznek.
Milyen lassan múlik az idő!

Szólítanak. A mosdóba.
Üres test kell nekik.
És kijön egy férfi a gép alól.
Rákerül a sor. Dermedten fekszik,
a szemét lehunyja. Rácsúszik a gép.

Fehér mennyezetet lát odafönt.
Minden messze van, közel.
Kínálja tagjait a sorsnak.
Most hatol át a csontokon.

 

Megjelent a Bárka 2017/3-as számában.


Főoldal

2017. július 06.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Tompa Andrea és Bödőcs Tibor nyerte az idei Libri irodalmi díjakat 1% a Körös Irodalmi TársaságnakJúnius 24-én indul a Gyulai Várszínház 55. évadaNem ítélik oda idén az irodalmi Nobel-díjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Nagy Dániel versei Nagy Zsuka verseiAczél Géza: (szino)líra - torzószótárSzilágyi Kinga Magdolna versei
Prózák
Haász János: ÜzenetLőrincz György: Bécs fölött a Hargitát…„Legszebb munkámat mérgezik meg”Darvasi László: Akik áttáncolják a háborút
Kritikák
Versküllők és verssávok héthatáránHizlaló pöttyösGrecsó Krisztián: Téli naplóNem lehet megúszni!
Esszék, tanulmányok
Újraragasztott borítékok nyomábanProfán feltámadás, avagy heroikus újrakezdésA kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásai
Drámák
Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓ
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA