Arany János korától vizsgálja
a magyar irodalom változásait
a 45. Tokaji Írótábor
Arany János munkásságára, valamint az elmúlt 200 év magyar irodalmának közvetítésében bekövetkezett változásokra és kihívásokra fókuszál az idén négynaposra bővült, 45. Tokaji Írótábor, amelynek megnyitóját csütörtökön tartották a Tisza-parti kisvárosban.
A hagyományosan a Rákóczi-pincében rendezett eseményen Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke az Arany-emlékévre utalva emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született író-költő máig az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb alakja az irodalomnak, ő a modern magyar líra megalkotója, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként pedig két tudományos folyóirat alapítója és főszerkesztője volt.
Tanárként fontos irodalomközvetítői feladatokat is vállalt, éppen ezért volt egyértelmű, hogy az idei tanácskozás tőle induljon ki, majd járja be a rádió, a televízió, a mozgókép és a színház elterjedésének évszázadát egészen a közelmúlt digitális forradalmáig – utalt a tanácskozás alcímére az írószövetség vezetője.
Kifejtette, Magyarországon a reformkorra tehető a lapok, folyóiratok és kiadóműhelyek elterjedése, amely folyamat a 19. század második felében erősödik meg igazán.
Arany – miután felépült a szabadságharc leverése és legjobb barátja, Petői halála okozta depresszióból – egy ilyen pezsgő, dinamikusan fejlődő magyar valóságban találhatta magát, az új világ kihívásait pedig kiválóan érzékelteti verseiben és költeményeiben. Ekkor indul el az a folyamat, amely a századforduló táján csúcsosodik ki, aminek segítségével az írói-szerkesztői hivatás is szakmává válik – mondta az írótábor több mint száz résztvevője előtt Szentmártoni János.
Jelezte, a rendszerváltás óta két nemzedék teljesen új technológiai és kultúrszociológiai térben nőtt fel, szavai szerint lassan „velük is szót kell értsünk, ha nem akarjuk, hogy megszűnjön a folyamatosság”.
A csütörtöktől vasárnapig tartó írótáborban Arany János örökségét is elemzik a résztvevők, több előadás foglalkozik az író munkásságával. A plenáris üléseken olyan irodalmárok, költők és írók tartanak előadásokat, mint Bengi László, Erős Kinga, Mezey Katalin, Nyilasy Balázs, Vasy Géza, Jánosi Zoltán vagy Zsille Gábor.
Az Arany-emlékév mellett megemlékeznek arról is, hogy harminc évvel ezelőtt 1987-ben a hatalom nyomására elmaradt az írótábor. – A szüneteltetés tényleges okairól nincs mindenki által elfogadható válasz, ezért az elnökség levéltári kutatást kezdeményez, aminek eredményéről a tervek szerint az ötvenedik írótáborban adnak majd tájékoztatást – jelentette be az írószövetségi elnök.
A megnyitót követően a Petőfi Irodalmi Múzeum Jártam a jelenben, éltem a jövőben című kiállítását mutatták be az érdeklődőknek és a tábor résztvevőinek a helyi Tokaji Ferenc Gimnáziumban. Az eseményen Prőhle Gergely, a múzeum igazgatója elmondta, hogy a tárlat témája végigköveti Arany János életútját és nagyon sok tanulsággal és iránymutatással szolgálhat a kortárs íróknak és az irodalommal foglalkozó szakembereknek.
A plenáris ülések, kiállítások, emléktábla-avatás és versszínházi esték mellett újdonságként többek közt zenei koncerteket, családi- és gyermekprogramokat, illetve borkóstolást rendeznek a tábor ideje alatt Tokajban és a környező településeken.
(MTI)
