Szentmártoni János harmadszor is
indul az elnöki posztért
Újra kell fogalmazni a Magyar Írószövetség szerepét és feladatát a megváltozott kulturális térben – hangsúlyozta az MTI-nek Szentmártoni János, aki az elmúlt hat év értékelése mellett elmondta azt is, hogy a szervezet szombati tisztújításán harmadszor is indul az elnöki posztért.
Szentmártoni János felidézte: a 2010-től 2013-ig tartó első elnöki ciklusa javarészt a gazdasági stabilizációért vívott küzdelemről szólt, amelyben nagy előrelépést jelentett, hogy 2012-ben külön költségvetési sorra került a szervezet, ezzel tervezhetővé vált az addigi kiszámíthatatlan működés.
Eközben nem hanyagolták el a szakmai megújulást sem, progresszívebb módszereket vezettek be a kommunikáció, a közönség megszólítása és a nemzetközi kultúrdiplomácia terén is, nagyobb hangsúlyt fektettek a sajtójelenlétre és az internetes reprezentációra – fűzte hozzá.
Szentmártoni János kiemelte: ekkor indult a Versek szódával című népszerű irodalmi talk show, az országos szavalóversenyek és a közéleti témákkal foglalkozó KultúrRing című sorozat. Sikeres együttműködés alakult ki a Lengyel Írók Egyesületével és hasonló kapcsolatok kidolgozására törekednek a bolgár, román és orosz irodalmi szervezetekkel is. Tavaly egy eddig példátlan, reprezentatív költői antológia megjelenését támogatták Moszkvában, emellett az Írószövetség tagjai képviselték a magyar irodalmat Göteborgban, Belgrádban, Zágrábban, Helsinkiben, Berlinben, Londonban, Oslóban is.
„Több neves külföldi író volt a vendégünk, úgy mint például a többször Nobel-díjra jelölt Arvo Valton észt költő, Sergius Sterna-Wachowiak, a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Varujan Vozganian, a román írószövetség alelnöke, Jurij Poljakov, az egyik legtekintélyesebb orosz prózaíró, Tuula-Liina Varis, a finn írószövetség elnök asszonya” – mondta el.
Szentmártoni János szerint az első ciklusban megkezdett reformokat folytatták tovább az elmúlt három évben is. A most záruló ciklus kiemelkedő eredményének nevezte, hogy stratégiai együttműködést építettek ki a Magyar Művészeti Akadémiával (MMA), a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívummal, a Lakitelek Népfőiskolával, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, valamint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Íróakadémiájával is, nemrég pedig a Magyar PEN Club rendezett egész napos konferenciát az Írószövetség székházában.
„Más irodalmi szervezetekkel is békében élünk. Nem mindig felhőtlen a kapcsolat, de bizonyos szakmai és érdekvédelmi kérdésekben közös nevezőn vagyunk, úgymint a Szépírók Társaságával, a Fiatal Írók Szövetségével, a József Attila Körrel” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: gyümölcsöző együttműködés alakult ki a határon túli társszervezetekkel, az Erdélyi Magyar Írók Ligájával és a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával is, jelenleg pedig intenzívebb szakmai kapcsolatot keresnek a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társasággal.
A szervezet elnöke kitért arra is: az 1956-os Emlékbizottság kiemelten támogatta az Írószövetség jövő tavaszig tartó 56-os programsorozatát. Többek között művészeti pályázatokat írtak ki fiatal alkotóknak irodalom, képzőművészet és zene kategóriában; impozáns kerítéskiállítást nyitottak a szervezet Bajza utcai székháza utcafrontján; filmklubot indítottak és konferenciát rendeztek; valamint a füveskerti költők munkássága előtt tisztelgő verszínházi műsort állítottak össze.
Erős Kinga, a szervezet titkára jóvoltából egy interjúkötet is készül, amelyben kortárs alkotók a forradalmi emlékeikről, tapasztalataikról vallanak. Emellett számos dokumentumértékű írást, hang- és képanyagot gyűjtenek össze az irodalom és 1956 kapcsolatának feltárására, valamint készül egy 1956-os emlék-weboldal is, ahol mindezt a szélesebb közönség elé tárják – mondta el Szentmártoni János, aki megválasztásakor a szervezet megfiatalítását is célul tűzte ki.
Értékelése szerint az utóbbi törekvés nem valósult meg maradéktalanul. Emlékeztetett: 2010-ben mind a választmány, mind az elnökség összetételében látványos elmozdulást lehetett látni a fiatalabbak irányába, 2013-ban pedig „radikális áttörést” jelentett, hogy az 56 fős választmányba 17 ötven év alatti alkotó került be. Ugyanakkor ezen a téren „még van mit javítani”.
„De nem csupán rajtunk múlik, hogy esetleg nem vagyunk eléggé vonzóak. Szembe kell nézni azzal is, hogy az utánunk jövőket bizony már nem érdekli annyira a közösségszervezésnek ez a fajtája. Mindenki inkább a maga útját járja” – fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint ahhoz, hogy az Írószövetséget pontosabban el lehessen helyezni a „megváltozott kulturális és szocializációs térben”, a közeljövőben újra kell gondolni és fogalmazni a szerepét, feladatát és vízióját.
„Ezt látom az egyik legsürgetőbb feladatnak, e nélkül nem tudunk majd továbblépni. De azért is indulok immáron harmadszor az elnöki posztért, hogy befejezzem, amit elkezdtem” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy szeretné végigvezényelni a futó programjaikat, még inkább benépesíteni a székházat és megkezdeni a felújítását, amelyet egy 2015-ös kormányrendelet jóvoltából ingyenes bérletbe kapott az Írószövetség. Tervei között szerepel egy irodalmi kávéház megnyitása is az épületben, amely a fiatalok odaszoktatásával segíthetné az utánpótlás kinevelését.
A szombati tisztújító közgyűlésen először a választmányt szavazzák meg az Írószövetség tagjai, majd az 56 főből álló testület választja meg a hat fős elnökséget és az elnököt. Szentmártoni János elmondta: úgy tudja, hogy rajta kívül más is indul az elnöki posztért, de mivel az érintett eddig kerülte a nyilvánosságot, nem árulja el a nevét.
(MTI)
