Kritikák

Kritikák
„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsem
„Nagy olvasói szerencse, hogy szerzőjének nem sikerült elmenekülnie tartósan a verstől, attól, amiben az érzékenység és az eleven láttatási módszerek jó helyen találkoznak és kötődnek össze.” Nagygéci...
Az érthetőség határán - Dezső Kata kötetéről
„Dezső Kata alapvetően keserű hangulatú verseiből a fájdalom, közöny és tehetetlenség érzésének sajátos egyvelege olvasható ki. A nehezen érthető versek néhol elvontnak, néhol banálisnak tetszenek, de...
A balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Muszka Sándor olvasóját egy olyan „pokoli malomba” vezeti, ahová az nem biztos, hogy valaha is be akart lépni, ahol a fájdalom, a szenvedés és a kitaszítottság uralkodik. - Kolozsi Orsolya kritikája.
Otthonosan a szövegben
„A Harminc év napsütés novelláiba olvasóként olyan szépen bele lehet fészkelődni, mint az édesanyánk mosta jó illatú ágyneműbe, ez a kötet egyik tagadhatatlan erénye.” Grecsó Krisztián könyvéről Vass...
Hátrahagyottak
„Ha pedig minden lehetséges metamorfózis már befejeződött, akkor a szereplők kilátástalan állapota egy megtörtént átalakulás eredménye – dobálhatják a bőr- és kenyérmorzsákat, hogy visszataláljanak…...
Gyermekkor a szögesdróton túl
„Míg a 2011-ben napvilágot látott Tábori postában katonaéveit idézte fel a szerző, a most megjelent Vásártér a gyermekkor világába kalauzolja az olvasót.” Vári Fábián László regényéről Marcsák Gergely...
Traumafeldolgozás az álom hídján
„A Kontra-regény ábrázolásmódja számol az emberi szenvedések és tragédiák alapvető összemérhetetlenségével.” Beke Ottó kritikája Kontra Ferenc regényéről. 
Hova tovább? - Pejin Lea kötetéről
„A kötet jó néhány szövege szolgál példaként arra, hogy Pejin érzékletesen ragadja meg az átmeneti helyzeteket, és finoman, pontosan reflektál társadalmi jelenségekre.” Móré Tünde kritikája Pejin Lea...
Hamleti halogatás mint generációs sajátosság
„A Káli holtak Térey trilógiájának többi darabjához hasonlóan szintén egy szűk, viszonylag zárt közegben játszódik, és ezúttal a budapesti művésztársadalom, illetve a színház világába nyújt...
Csehy Zoltán: Színek könyve
„Mindig marad valami. Lehetőleg magnak, / magára, vagy csak úgy ott. / Mint ebben a Cimarosa-operában / az előadás után ottfelejtett, még meleg kárpitú kék szék.” Csehy Zoltán versei. 
< >
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png