Zárójelenet
Fodor György
A Kárpátok bércei alatt
A Kárpát-medencei Irodalmi Gáláról
Második alkalommal szerepeltek az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjai a Gyulai Várszínházban. Először két éve, 2018-ban. A Kárpát-medencei Irodalmi Gálát a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. rendezi, amely 2016 óta népszerűsíti az irodalmat a magyar nyelvterületen. Meghirdetett programja, hogy felfedezze, felkarolja az irodalmi tehetségeket határoktól függetlenül, és szakmai, valamint anyagi támogatást, ösztöndíjat nyújtson álmaik beteljesítéséhez, publikációkhoz, kötetekhez, szereplési lehetőségekhez juttassa a pályakezdő talentumokat. A tagság folyamatosan bővül, immár tucatnyi fiatal debütált az Akadémia patronáltjaként komoly „elsőköteteseknek” járó díjakat szerezve. Ahogyan Orbán János Dénes, az Íróakadémia vezetője elmondta, a hallgatók 3 év alatt sajátítják el oktatóiktól a szépirodalom-értést és -alkotást, utána még két esztendőt maradhatnak mesterkurzuson, és akár maguk is mesterekké válhatnak. Ennek okán hozták létre a mindenki számára látogatható szabadegyetemet, amelyet kora ősszel rendszeresen Gyulán tartanak.
Orbán János Dénes
A Várszínházban hagyománya van az író-olvasó találkozóknak és a kortársak felvonultatásának, hiszen Elek Tibor éppen 20 évvel ezelőtt szervezte meg a Magyar líra az ezredfordulón elnevezésű estet, amelyet a líra, majd az irodalmi humor követett. A humorosabb írásokat később egy fesztivál keretein belül olvasták fel, így született meg az Irodalmi Humorfesztivál, amely 2021-ben a X., jubileumi eseményét éli meg. Jelen Gálára is olyan szövegek érkeztek, amelyek egyszerre humorosak, elgondolkodtatóak, de mindenképpen alkalmasak arra, hogy egy költő vagy író belopja magát a nézők szívébe hosszabb távra is.
A szövegeket zenei performansz előzte meg, illetve kötötte össze, amely ékes bizonyítéka annak, hogy az „akadémiai jelöltek” multitalentumok. Pejin Lea (Zenta) gitáron, Gál János (Budapest) mandolinon és citerán kápráztatta el a nagyérdeműt.
Lea énekhangja rendkívül erős, megnyugtató és tiszta, CD-minőségben énekelt. Számomra Lea hangja a zanzibáros Terecskei Rita és a The Cranberries-es Dolores O’Riordan hangjának meghatározó keveréke, amely kiemelt figyelemre méltó – tekintettel arra, hogy a zentai hölgy költőként is markáns szövegeket tett le az asztalra (elsőkötetes: Nyugati csiga körfűrésszel álmodik, 2017). Neonfeltámadás és Galambeset című szövegeit olvasta fel, amelyekben a „magyarrá válás” egyfajta fájdalmas folyamata jelenik meg.
Pejin Lea
Gál János még csak elsőéves akadémista, fantasztikus előadó, több hangszeren kitűnően játszik, megnyerő humora van és még latinul is tud – tette hozzá OJD. Nem véletlen, hogy a klasszikus költészet híve, antik metrumokban fogalmaz, makámája egy költő végzetes látomásáról szólt, aki önmaga paródiája, az epigonlétbe merülő önhitt verselő. Mandolinján egy középkori lantművész attitűdjével adta elő egy „költő-író Imre” nevezetű szegény, hóbortos zseni tragédiáját. Igazán groteszken sikerült jelezni, hogy a szerzőket életükben nem nagyon szokás elismerni, a díjak sokszor posztumusz érkeznek.
Gál János
A két felvonásra osztott est első blokkjának felolvasói voltak: Bék Timur (Bonyhád–Szeged), Juhász Kristóf (Budapest), Gál János (Budapest), Marcsák Gergely (Beregszász) és Shrek Tímea (Beregszász) írásait Berndt Richárd tolmácsolta, Zalán Tibor (Budapest) és Nagy Koppány Zsolt (Székelyudvarhely–Budapest).
Bék Timurnak nem ismeretlen Gyula. Több alkalommal járt már itt költőként. 2019-ben jelent meg első kötete Aszterión címmel, amiért Khelidón-díjat és Gérecz Attila-díjat kapott. Már ismert és elismert, nagyon mély gondolkodású szerző, akinek felolvasott szövegeiben keveredett a filozófia, a gyász, a szerelem egy kis kvantumfizikával: A hajó, Milyen hidegen, Életcsend, A vonzás közönye.
Bék Timur
Juhász Kristóf íróakadémiai mentor, színházi szakember, aki egy mesét hozott. A kis traktor elsőre egy Verdák-átiratnak tűnt, de ráébresztett arra, hogy a rohanó kortárs világban egy dolgot érdemes megtenni: lelassulni és átgondolni azt, hogyan élhetünk a legszabadabban, álmainkat megvalósítva. Így lett a száguldó kis piros versenyautóból egy szolgálatkész, de boldogan pötyögő, szántó-vető kistraktor.
A magyar irodalmi és kulturális szempontból nehéz helyzetben – Örök fogságban (Marcsák) – lévő Kárpátalját képviselő Marcsák Gergely (Fekete-Tisza) és Shrek Tímea (Halott föld ez / Nagyapa mesél – részlet) műveit a Gyula Művész Klub tagja, a békéscsabai színitanoda hallgatója, a nagy sikerű Toldi diákfilm főszereplője, az egyébként kiváló bokszoló Berndt Richárd adta elő. Feladta a leckét a Marcsák-szöveg, hiszen kevert nyelven íródott, de a színitanonc remekül vette az akadályt, nem hibázott a tájszavak és ukrán jövevényszavak felolvasásban.
Zalán Tibor az Íróakadémia oktató-doyenje, mosolyogva jegyzi meg, hogy nem is olyan rég az Írószövetség legfiatalabb tagja volt. Országszerte ismert és elismert, sokkötetes, kedvelt szerző, akinek már van joga ars poetica paródiát írni, elgondolkodni azon, hogy maga az irodalom, költészet, költő mibenlétéről való gondolkodás milyen filozófiai „mélységekhez” vezet. Szatirikus, de egyben szangvinikus interpretációja a költemény születésének mulatságos körülményeiről ismét megnevettetett. A költő mackónadrágban is költő című versének tanulásagait örökre bevéstem a profanizálás magasiskoláját felvonultató irodalmi alter-szótáramba.
Zalán Tibor
Nagy Koppány Zsolt az erdélyi régiót képviselte, az Íróakadémia prózaírás-oktatója. A közéletben is tanár, nem mellesleg szülő, így teljesen hitelesen szólhatott az idei online-oktatás dramatikájáról – mi van akkor, ha a suliban „csak kevés” online feladatot adnak. Humoreszkje Karinthy Tanár úr kérem című opuszának neveinek felhasználásával fakasztott mosolyt, amikor egy tanárnő hangjára írt gyermeknapi szettet megosztott: A tanár fiaihoz és lányaihoz.
Nagy Koppány Zsolt
A második etap felolvasói voltak: Pejin Lea (Zenta), Leczo Bence (Komárom), Polgár Kristóf (Abony-Kolozsvár), Vöröskéry Dóra (Békéscsaba-Szeged), Nagy Lea (Budapest) és Orbán János Dénes (Budapest).
Leczo Bence már-már akadémiai bennfentes, hiszen az Előretolt Helyőrség laptördelője, végzős hallgató, a Felvidék képviselője. Raguleves és estélyi című novellájában a kisemberek hétköznapi nyomorából való hirtelen kiemelkedés reményét, egyben tragédiáját boncolgatta. Egy gerincén meglőtt, lebénult lány után 10 milliós kártérítés kapó anyuka új életszínvonal-lehetőségének szívbe maróan reális leírása.
Polgár Kristóf jászsági származású, Kolozsvárott végzett színész – OJD szerint – a görög istenek Facebook-profiljának kezelője. Antik érdeklődése mellett csak Shakespeare-rajongása nagyobb, így született első kötete: Hamlet retúr (2019). Színészhez méltóan nem olvasta, hanem előadta szövegeit: Pestalentum / Bétatest / Ophéliát szerettem / A sírásó panasza.
Vöröskéry Dóra békéscsabai származású írónő. Röpképtelen madarak címmel 2019-ben jelent meg első novelláskötete. OJD szerint rendkívül színes és természetközeli világa van, amely talán annak is köszönhető, hogy Sopronban tanult természetvédelmi mérnöki szakon. A mezőberényi édesapa gyakran vitte a Körös-völgybe kirándulni, ahol vadászatokat is megfigyelhetett. Ennek mementója a Vadak című novellája, amit hagyományosan lábbeli nélkül olvasott fel. Orwelli csavart tapasztaltam a szövegben, amelynek végső tanulsága, hogy az ember annyira elállatiasodott, hogy még az állatokat sem hagyja állat módjára viselkedni. Mintha az állatok utolsó vacsoráját látnánk egy elembertelenedett világ asztalánál.
Nagy Lea délvidék gyökerekkel rendelkezik, kellemes hanggal és aurával megáldott festőművésznő. Saját műveit is illusztrálja, költészete szintén képzőművészeti alkotásokból táplálkozik. Hozott versének (Elhullott madár) alapja Gregory Frank Harris Csésze című festménye. Novellája (Táncoló járvány) pedig egy Tandori-idézetből indít, végül egy dohányfüstbe burkolódzott ember zentudata kerül felszínre. Előadásmódja, tisztasága erősíti a befogadói élményt.
Nagy Lea
Utolsónak Orbán János Dénes – mint az Íróakadémia vezetője, sokszorosan díjazott, Kárpát-medence-szerte ismert egyszemélyes irodalmi orgánum – zárta a felolvasások sorát. OJD nagyon jól látja és használja ki a „székelyeskedő” szövegek humorforrás-értékét. A titok máig érthetetlen, de működik: a székely tájnyelvi szavakkal fűszerezett próza a végletekig karikírozza a székely virtus mítoszát. Szabó T. Attila Erdélyi tájszótárát érdemes ezek előtt lapozgatni, különben a magyar nyelv is érthetetlenné válik a hallgatónak. A legderűsebb előadás, ahol többen kacagtak, egy OJD-féle székely nyelvjárásban írt szöveg, amely a világ teremtésének bibliai parafrázisa, a székelyeknek is érhetővé váló Biblia-átirat: A gányolás könyűje. A Véres képeslap Erdélyből című kötetből kiemelt passzus Székelyföld és a csóré székely ember és fehérnép gányolásának bühnagy acsojgatása. A szöveg végső tanulsága azonban koránt sem vicces: „S lőn szentület, lőn hosszú, ezeréves éccaka s lőn világodat: Trianon napja.”
Az est remek arányérzékkel két részletre bontva telt, egy kis megvendégelés mellett a szerzőkkel is alkalom adódott beszélgetni, közelebbről megismerni őket. A KMTG vállalt feladatát ezzel a szórakoztató és színvonalas programmal újfent teljesítette, hiszen a Kárpát-medence zordon bércei alatt született, feltörekvő, fiatal szerzők mellett egy felelősségteljes, a magyar irodalom jövőéért aggódó, idősebb, gondoskodó generáció művészetéből is kaptunk ízelítőt.
Fotók: Kiss Zoltán
