Versek

 

 3._T__zs__r___rp__d.jpg

 

Tőzsér Árpád

 

Bagolyköpet


A bagolyköpet komplexebben tartalmazza
az erdő flóráját s faunáját, mint maga a fa-
bordás erdőmemória. Hogyan is tudhatna
a nap huszonnégy órájában nonstop terme-
lő zöld gyár például a  cölöpszerkezete  a-
latt tenyésző heterocephalus  glaber lété-
ről, mikor arról még a költő C.T. Iulius
Caesar által ültetett tölgyének gyökere se
tud, egyedül Nietzsche Zarathustrája utal
rá a léleknek az égből mélyen a földbe
nyúló lajtorjájáról elmélkedve. Csoda-e,
ha mindebből Ł.Y., a varsói költő-zooló-
gus azt a következtetést vonta le, hogy a
meztelen földikutya (ahogy ő nevezi a H.
G.-t) nem része, hanem szemlélete, alakja
az erdőnek és az élő világnak, s mint ilyen
a hegeli abszolút eszmével hozható össze-
függésbe. A H.G. és az erdő bonyolult vi-
szonyrendszerének  leírásában forradalmi
fordulatot jelenthet  K.B.-nek,  a  magyar
bioköltészet további jeles művelőjének fel-
fedezése, ki minap egy erdőben verse szik-
láján  üldögélve egy bagolyköpetben jól
fejlett heterocephalus glaber embriót  ész-
lelt. Ebből a revelációból született a költő
Bagolygolyköpet c. új verse, mely amellett,
hogy a heterocephalus glaber s egy föld a-
latti erdő létének kikezdhetetlen bizonyíté-
ka, ars poetica is: a biovers s a bagolyköpet
szerkezeti  egyezéseinek  sajátos  taglalása.

 

A vasaló


A mai vasaló a Fából vaskarika
című mese legújabb változata:
nyolcvan százaléka villanyáram,
tíz százaléka gőzlövet-szonáta
s a maradék tíz százalék vasalótalp,
amelynek anyaga maga a sötét
alkímia: összetételét a gyártók
kriptoírással jegyzik, s csak annyit
tudni róla, hogy vas nincs benne.
Én még láttam vasból való vasalót,
bár akkor azt hittem, a hétfejű
sárkány egyik feje, s csodáltam,
anyám mily bátran s könnyedén
lóbálja a tűzokádó szörnyet ide-oda.
Éjszaka nemegyszer arra ébredtem,
a vasaló bemászik a nálunk éjjel-
nappal égő tűzhely ajtaján, kitátja
vasfoggal tele száját, s jóízűen
ropogtatja a szikrázó parazsakat.

 

Ernestus úr a kórházban


Horribili, horribili!,
hol az ágytál, hol a bili?
Nővér, az istenit neki,
tegye alám, ne vigye ki!

Nővérke, rég a csillagot
hívták húgynak a magyarok.
Látom, önnek tetszik eme
eszme: húgyozik a szeme.

Ernesztusz úr, csak nevetek:
önnek nem veséje beteg!
Udvarol most vagy hízeleg? --
Végül én is bevizelek!

 

Megjelent a Bárka 2022/4-es számában.


Főoldal

2022. szeptember 22.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png