Versek

 

 Szalinger_meret.jpg

 

Szálinger Balázs

 

Agrársivatagok Békés megyében

 

Ahol szegélykultúrákba szorul
Az élet, feldúsulnak a száműzött
Fajok. Parlagfű, szarkaláb, pipacs,
Nyári hérics, árvácska, viola.

A táblaközi kikócosodások
A rovarirtást is átvészelik;
Megtanulják, mi az a szeretet.
Puha rozsnok, őrgébics, kányafű.

A szegélykultúrák izgalmasabbak
Mint bármilyen kultúra: a művészet
Nyelvén egész népmesei magasba
Csalánozódik az elfogadás.

A fészkelőhelyek tekintetét
A kapálógép, a kubikgödör
Vonzza: vajon mire lehet használni
Ezeket, hogy jobb legyen a világ?

Szétszakad egy család, majd összegyógyul
Új személyek, új tápanyagok mentén –
Milyen hatalmas dolog is az ember.
Traktorok nyomán megáll az esővíz,
Elszórt magok telnek meg szerelemmel.

 

 

A fák

 

Itt csak ez van: a megérintett fák.
A maiaknak sokat jelentenek,
Tudni akarják, előttük melyiket
Ki érintette meg.
Termékeny fogócska régi nagyok
És követők között; micsoda játék:
A megérintett fák mindegyike
Halottnak öltözött!

Szép külső helyszínek,
Ágyba vihető,
Komódra állítható,
Foglalatos
Szilánk
Krisztus keresztjéből,
Egy szelet történelem –
Akárhová nézel, relikviák.

Pedig minden ugyanaz a por,
Te vagy a sok halott,
Te vagy a gyilkos, a szent,
És téged érintenek
Áhítattal
A fák.

 

 

A tegnapi motoros

 

A domb túloldalán
Tegnap éjjel meghalt egy motoros.
Száz irányba nyolcvan csikó futott,
Reményvesztett, szép, fekete csikók.

Nyárvég, este, kártyázunk a kisházban,
S nem egyszerűen csönd van,
Elnevetve, eljátszva van a csönd.
Jóistenem, vedd a térdedre őt.

Megint kibővült a nélküledjegyzék,
Legszebb kézzel a legszebb fűre tették.
Még pörgött az első kerék, mikor
Már lapozta a szél az árokparton.

Olyan furcsán hiányzik valaki,
Aki nem hiányzott – ma a kisházban
Tegnapi motoros lett a neve,
S reméljük, szerették, és jól szerették.

 

 

Háború

 

Egy szülőhelytagadáson kapott
Alkatona, trójai háború
Nyolcadik éve, jó fényviszonyok,
A háttérben emberbánó sereglet.

Ugyanazon seregtől hirtelen: nem
Igazolható légigyőzelem,
Határköveket gyorsan átteszik,
Országzáró fesztivál, végül béke.

Mindenki hazamegy, a háború
Ugyanakkor más szinten folytatódik:
A gyárkápolna megtelik csupa
Szülőhelytagadó alkatonával,

Akik mind otthon hagyták a családot
S véresre sírják az oltárkövet.
Ugye, csak ti láttatok, istenek,
Ugye, Trója véletlenül se látott?

 

A versek a Bárka 2020/1-es számában jelentek meg, az első a szerző kézírásában is.


Főoldal

2020. április 06.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázatot hirdet az idei PesTextLáng Zsolt nyerte a Libri irodalmi díjat, a közönségdíj Grecsó Krisztiáné1% a Körös Irodalmi TársaságnakKihirdették a megújult fordítástámogatási pályázat első nyerteseit
Ütőér
Molnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcái
Versek
Debreczeny György: Virágember - Tandori-kollázsokFodor Veronika verseiMarczinka Csaba verseiFellinger Károly versei
Prózák
Darvasi László: Egy tehén halálaFiatal írók a bezártságban - Csorvási Noémi: Fontos, hogy ne essünk ki a ritmusbólFiatal írók a bezártságban – Biró Sára: Egy rendszer összeomlása Molnár Krisztina Rita: Gombosdoboz
Drámák
Csík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkájaAcsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A Szellemúrnő
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA