Mogyorósi László
Orosz rulett
A napkorong helyén az arcodat
látom, mikor reggel felkelek,
és elindulok vívni harcokat,
s te mögöttem állsz, akár egy sereg.
Minden kincsem egy kockán forog,
az életem játék: orosz rulett,
a vagyon csak az, mit tőled kapok,
nélküled dalom csonkolt duett.
Éjkirálynő, várom áriád,
a magas C feletti hangokat,
planétánk forog, az arcod holdra vált,
körötted karneváli hangulat.
A Duna–Rajna Loreley-a
A Fekete-erdőben ered,
a Fekete-tengerbe ömlik,
a sodra csak itt lesz oly sebes –
egy dal hallik el a bölcsőig;
egy ének vezet a sírhoz,
a szirteken napfény villan,
és Loreley dala kínoz,
Rajna-part, Duna-part – itt van.
Szurok-hajából a fésű
betonba szobrokat formáz,
hajzata folyam-esésű,
sodorja szemének kormát.
Antik krédó
... mert akkor, ott mindent akartam,
én, halandó, mint halhatatlan,
neked is öröklétet ígérve,
tudni akartam azt is: mivégre…
Tüzet kértem Prométheusztól,
hogy rég elfelejtett rutinból
rágyújtsak, a füstöt letüdőzve
sétáljak át a nyárból az őszbe,
aztán arcába fújjam a füstöt
Aphroditénak, hisz azért küzdök,
mi neki örök, neked múlékony,
s csak a halandó világ gyúlékony –
de mielőtt még eljön a szüret,
s borba gyűjtik a nyári tüzet,
ízlelni akartam azt a nektárt,
ami, hittem, reméltem: megvárt.
Megjelent a Bárka 2019/6-os számában.