Versek

 

 Iancu_Laura.jpg

 

Iancu Laura

  

Két hazánk is van egyszerre

 

mert ha Petőfi utolsó [?] versébe’
a Szörnyű idő… a kabátot
hazánkról letépte
József Attila a Sárga füvek közt
még talált leltárba vehető dalt
bár meglehet egy része
egyszálig elveszhet
a másik fele rendre feltámad

és csakugyan a zsebembe’
félig anyám félig apám
és egészében Isten műve
befele varrt hazám
lámpátlan fénylik nem tetszeleg
kívánatos és kedves a szemnek [1Móz3,7]
s a kígyó ma is vakít
tejfogával megrágja
Isten kirügyezett igéit

így hát a Szörnyű idő… ha lopja ha viszi
a testemet teríti ki
s lesz a testnek gyilkosa
      nem
nem a világ szemébe’
mert a világ?
nincs szívem folytatni tovább [J. A.]
de nem is tartozik a világúr emberre
két hazánk is van egyszerre
egyszálig elveszhet és rendre feltámad
a zavart ész meséje [P. S.] aki mást mond

 

Megjelent a Bárka 2023/2-es számában. 


Főoldal

2023. május 26.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png