Banner Zoltán
születésnapomra
tanítókra, papokra,
tanárokra, orvosokra,
mérnökökre gondolok,
akik körülállták a tüzet,
s nem engedték,
hogy a lángok belekapjanak a tetőkbe,
falakba, könyvekbe,
vonatokra, szekerekre, kocsikra
gondolok, amelyek elvittek
hozzájuk, azaz énhozzám,
és csupán szavakra gondoltunk,
melegre, hűvösségre, tiszta
levegőre, álmokra, amelyeket
éltünk, sugároztunk és
aprópénzre nem váltottunk,
hanem felnagyítottunk,
és virtuálisan győzelemre
vonultunk általuk,
telekre, tavaszokra, őszökre
gondolok, hegyekre és patakokra,
amelyek megőrizték a századokat,
fejedelmeket, nemzetes urakat,
reggelekre, napfényre,
délutánokra, éjszakákra gondolok,
amelyek kivezettek képzeletbeli
Európa tájaira, amelyeken
otthonosan utaztunk és amelyek
beborultak, de el sohasem
pusztulnak számunkra,
apámra, anyámra, nagyszüleimre,
dédszüleimre gondolok, akik
reám hagyták a kötelesség tudatát,
a boldog robotot és fölszabadító hitet,
akaratot, humort, alázatot,
az időre és a térre gondolok,
amelyet magunkra szabtunk
mint a viseletet és a természetet,
amely nyelvünket fakasztotta,
minden nyelvünket,
az írottat, a beszéltet, a művészetek nyelvét,
tehát a szellemét, amely sohasem zárható
palackba, tehát ki sem kell szabadítani,
mert örök és Istentől való,
Reátok gondolok, akik voltatok
és akik vagytok s akikben
értelmet nyer az, hogy vagyok,
arra gondolok, amire
gondolnotok kellene,
ha eljön a gondolat ideje
***
A fotót Kiss Zoltán készítette 2022. július 7-én, Banner Zoltán Petőfi a hídon című előadóestjén, a Gyulai Várszínház kamaratermében.
A vers a Bárka 2022/4-es számában jelenik meg.
