Olvasónapló

Lapunk szerkesztője Papp László "urbanisztikai esszéjéről", a Gyula, az alföldi kisváros című könyvéről írt

Múltidéző Esterházy Pétertől kezdve Krúdy Gyulán és a Szindbádon át Márai Sándorig

"esszéisztikája üdítően könnyed és halálosan pontos egyszerre. A korai Esterházy kultúraimádatából és a korai Darvasi hírlapírói hangjából van kikeverve." (Szabó Tibor Benjámin írása)

Bíró-Balogh Tamás olvasó-naplója Lakatos Éva munkájáról, A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiája 1705-1944 című könyvről

"Dahl a legelképesztőbb, leggátlástalanabb módon alkalmazza egyidejűleg az angolhumort és az északi mesék meglehetősen sötét, baljós tónusait" a Boszorkányokban (Csepregi János írása)

„Kérem az olvasót, szerezze be ezt a gyűjteményt, és tegye nyugodtan a Pilinszky- és Weöres Sándor-kötetek közé, állítom, nem lehetne méltóbb helyen" (Ayhan Gökhan Toldalagi Pál kötetéről)

"mindent egybevetve, élvezhető Sárközi György könyve, hibáival együtt. Mindenekelőtt a hangulata miatt" (Bene Zoltán a Mint oldott kévéről)

"A Szinuhe ugyanis egy mese. A kaland, a szépség és a kegyetlenség meséje, amely elviszi, sőt, röpíti az olvasót egy másik világba." (Ughy Szabina olvasónaplója)

"Lilly Marcou kötete nem az lesz, amit majd újra és újra elolvasok, ha Sztálinnal szeretnék foglalkozni" - Hartay Csaba a Sztálin magánéletéről, amely idén jelent meg magyarul a Duna International...

„hiába élnek együtt és hiába kapasz-kodnak össze időnként kétségbe-esésükben az emberek, az egész végtelenül csüggesztő és reménytelen" (Benedek Szabolcs írása Lindqvist vámpírtörténetéről)