Hírek

 

Az irodalmi Nobel-díj 2015-ös nyertese

Szvetlana Alekszijevics

 

Október 8-án 13 órakor, Stockholmban Sara Danius, a Svéd Akadémia új állandó titkáraként bejelentette a világsajtó előtt, hogy kit ismertek el a 2015-ös év irodalmi Nobel-díjával.


Az idei év irodalmi Nobel-díjasa:
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz prózaíró és oknyomozó újságíró. A hivatalos indoklás szerint a díjat polifonikus írásaiért ítélték oda, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban".

Szvetlana_alekszijevics.jpg

 

Szvetlana Alekszijevics

 

Szvetlana Alekszijevics 1948. május 31-én született Ukrajnában, Ivano-Frankivsk városában, fehérorosz apa és ukrán anya gyermekeként. Iskolái befejezése után helyi újságoknál vállalt állást, majd a minszki Neman irodalmi folyóirat tudósítója lett. 

A Lukasenka-rezsim zaklatásai miatt 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az ezt követő időszakban Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe. Újságírói és írói pályafutása során novelláiban, dokumentumregényeiben fontos szerepet kaptak a (közel)múlt fontos és tragikus eseményei: a második világháború, a szovjet-afgán háború, a Szovjetunió bukása és a csernobili katasztrófa.

Könyveiben a szovjet és poszt-szovjet lélek irodalmi krónikáját találjuk, a régió történelmét „hatalmas közös tömegsírként”, „vérfürdőként” jellemzi, „hóhérok és áldozatok állandó párbeszédeként”. Első műve 1985-ben jelent meg (noha két évvel korábban már megíródott), A háború nem asszonyi dolog címmel. Szinte azonnal újra kellett nyomtatni – kétmillió példányban fogyott el. Ez a regény női monológokból áll össze, melyek a második világháború eddig meg nem fogalmazott témáiról beszélnek. Ugyanennyire megrázóak későbbi könyveiben a gyermeki megközelítések, a háború borzalmaira való visszaemlékezések.

Alekszijevics könyveit számos nyelvre lefordították, összesen tizenkilenc országban jelentek meg a művei. Nevéhez 21 dokumentumfilm-forgatókönyv és három dráma is kapcsolódik.

1996-tól kezdődően több fontos irodalmi és újságírói elismerést is kapott, egyebek közt a Herder-díjat, valamint 2013-ban a német könyves Békedíjat.

A háború nem asszonyi dolog, a Fiúk cinkkoporsóban, illetve az Elhordott múltjaink című könyvei magyarul is olvashatóak.


Főoldal

2015. október 08.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatokCsillag Tamás: Hazáig követnekDebreczeny György verseiBorsodi L. László versei
Banner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: EltűnőkSzil Ágnes: Poros út
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png