(Krulik Ábel fotója)
Megkérdeztük Krulik Zoltánt
„Vagy zenélek, vagy írok”
A Makám negyven éve létezik, ezt ünnepeltétek meg a Várkert Bazárban szeptember 5-én tartott koncerteteken. Mesélj erről a negyven évről valamit!
A Makám 1984-ben alakult, és hangszeres zenét játszott. Ezek részben improvizatív darabok voltak, és a repetitív kompozícióimat jelentették. A Közelítések című lemez tanúskodik e korról. A 90-es években a Divert Time Into, Café Bábel, A Part című CD-kkel jelentkeztünk. A hangszeres korszakot lezártnak tekintettem, s egy sorozattal gondoltam összefoglalni a kortárs, az improvizatív, valamint a melodikus korszakot. Ennek első darabját Makám Instrumental 1. Kerengő címmel adtuk ki. A Magyar Zene Házában ezt az időszakot idéztük Makám 40 Instrumental estünkkel, ahol a kezdeti formációból hárman szerepeltünk: Juhász Endre oboista, Szőke Szabolcs gadulkás, és jómagam. Az alapzenekar a mostani Makám volt, de olyan zenészeket is sikerült megnyernem, akik a „hőskorszakban” rövidebb-hosszabb ideig velünk zenéltek, s azóta világhíressé váltak. Borlai Gergő dobos tinédzser korában lett a Makám tagja, és négy évig játszott velünk, Lantos Zoltán hegedűssel az alakulásunk kezdeti éveiben dolgoztunk, többek között Zolnay Pál Utcazenészekjében is.
Milyen volt a Várkert-koncert? Milyen vendégelőadók léptek fel veletek?
A Várkert Bazár színpadán Lovász Irén, Bognár Szilvia, Szalóki Ági, Korzenszky Klára, Magyar Bori, Bede Sári voltak az énekeseink. Szinte mindegyikükkel három lemez készült, tehát óriási anyagból válogathattuk ki a jubileumi koncert anyagát. Csúcsformában voltak a lányok, és a zenekar is elemében volt. Hálásak lehetünk az Égnek.
Szívesen foglalkozol versmegzenésítésekkel. Szerinted milyen egy jó megzenésített vers? Mik voltak azok a versek, amikhez legutóbb dallamot illesztettél? Illetve téged segít-e, ha a vers kötött formában íródott?
Verset, prózát egyaránt olvasok. De a dalszövegnek való verset keresni kell. Ha úgy tűnik, megtaláltam, olvasgatom, mondom hangosan, magamban, mormogom, s előbb-utóbb megszólal, csak ekkor fogok hozzá a komponáláshoz. Hagyni kell, hogy megszólaljon benned a szöveg. A vers dominál. Akkor jó, ha úgy tűnik, hogy a vers és a zene együtt született. Szilágyi Ákos Letenni című versét zenésítettem meg legutóbb. Egyébként az elmúlt évtized közepére összegyűlt egy lemeznyi anyag Weöres Sándor Rongyszőnyegéből, s Holdfényt vetettem címmel ki is adtuk Korzenszky Klára énekével. Később Ady-versekre kaptam felkérést. A Budapest éjszakája szól lemez őrzi e dalokat Magyar Bori hangján. Ugyancsak felkérésre született az Encián CD-nk Sík Sándor verseire, Bede Sári énekével. A covid alatt találkoztam Jász Attila, Falcsik Mari, Jónás Tamás, Lackfi János, Tóth Krisztina, Szabó T. Anna verseivel. Nem kerestem őket, megtaláltak és megszólítottak. E versekből lett a Borostyánének. Szívesen zenésítek meg kötött metrumú verset is. Pár éve Jankovics Marcell kért fel a Toldi főcímzenéjére, ahol Ilosvai Toldija volt az alapszöveg.
Több saját szépirodalmi könyved is megjelent. Dolgozol most valami hasonlón?
Vagy zenélek, vagy írok. Két éve zenében utazom, de várakozik egy kötetre való rövidprózám. A felfedezés erejével hat, ha hosszabb idő után újraolvasom. A hibák, a fölösleges szavak egyből kitűnnek. A bölcsek kilenc évet tanácsolnak a kiadás előtt.
(Kérdezett: Acsai Roland)