Megkérdeztük Orcsik Rolandot
Az idei könyvhétre, a Kalligramnál jelent meg Mahler letöltve című legújabb versesköteted. Nem rossz versenyistálló, jól megcsinált kiadvány, nagyszínpados-napszemüveges bemutató a Vörösmarty téren - hogyan kerültél kapcsolatba a kiadóval, mennyiben volt más a munkafolyamat, mint az előző két köteted esetében?
Csehy Zoltán figyelt föl a verseimre még a folyóiratos közlések során, elindult egy közös munkafolyamat, ő lett a könyvem szerkesztője. Lanczkor Gábor volt a másik, akivel sokat dolgoztam együtt, köztünk van egy műhely-jellegű kapcsolat, örömmel gyepáljuk egymás kéziratait. Ilyenkor az a fontos, hogy a hangsúly az egóról áttevődjön a munkára. Nem rendelkezhetünk azzal a külső nézőponttal, amit a másik tud csak számunkra biztosítani: ahogyan a versben, úgy a párkapcsolatokban sem. A munkamódszerem ezúttal annyiban volt más, hogy szerettem volna újfajta szerkezettel kísérletezni. Eddigi köteteimben a ciklusok tömbszerűek voltak, amelyeket különféle motívumok, problémák kötöttek egybe. Most arra törekedtem, hogy egy töredékes, eklektikus hangzás-, motívum- és formavilág vonuljon végig az egészen. Eljátszadoztam a szimfónia-komponálás gondolatával. Több figyelmet szenteltem a párhuzamos olvashatóságnak.
Mahler letöltve - a cím feszültséget sugall, egy klasszikus érték és egy erősen korszerű jelenség paradox együtt-állását. Mi volt (azaz: mi) ezzel a célod?
Amikor a címet kiválasztottam, nem tudatosult bennem a cél, inkább ösztönös ráérzés volt. Utólag több mindent bele tudok magyarázni. Amikor különböző embereknek elújságoltam a címet, azt vettem észre, hogy sokféle reakciót képes kiváltani: kezdve az elutasítástól, egészen a lelkesedésig. Fontos a sokféle értelmezésből fakadó feszültség érzékeltetése.
A Holdnak, Arccal könyved egyik fontos motívuma az utazás. Ott messze világokat, nagy távolságokat jár be a versek elbeszélője. A Mahler-könyv tere szűkebb, és gyakran felbukkan a Tisza, a biciklizés a gáton, az átruccanás a határon, és a minél előbbi igyekezet, haza. Mit jelent számodra az utazás, és miért ez a tér-játék?
Az utazás labirintus: önmagam és a vers körbejárása. A tér kitágulása és leszűkülése olyan, akár a légzés: belégzéssel kitágul a tüdő, kitárul a világ, kilégzéssel összeszűkül, arra kényszerít, hogy visszaadjam mindazt, amit magamba szívtam az utazás során.
A második kötetem után is született néhány konkrét utazással kapcsolatos vers, ám azt éreztem, ez nem tart sehová, önismétléssé kopik. Szűkebb, de annál izgalmasabb terepet jártam most be: utóromantikus, poszt-monarchikus rezgések írták át azt a tájat, amelyet virtuálisan és a valóságban is láttam. És nemcsak láttam, mert a tájat hallani is lehet. Felfokozott állapotban, amit Mahler zenéje és regényes élete hozott ki belőlem. Ezért köszönet neki.
(Kiss László)
Tóth Kata helyszíni tudósítása Orcsik Roland és Kollár Árpád gyulai estjéről