Kritikák

Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyvéről Szabó István Zoltán írt kritikát - nyomtatásban a Bárka következő számában fog megjelenni.

„Bármilyen szép, bármilyen kerek évforduló is az a nyolcvan esztendő, remélem, hogy az olvasók nem kizárólag a »születésnapos« Gergely Ágnesre figyelnek. Egyébként is, a szavak fejedelemasszonyai...

„A világegyetemnyi rabságból »valami messzi, tiszta, űri nyelv« maga a vers jelenti a kiutat, és az öntudat, ami, teszem hozzá, bátran jelenti ki: űrlények voltunk mindig is.” Karácsonyi Zsolt...

„Így hajszoljuk végig magunkat a köteten, hogy a végén rájöjjünk, mindvégig ismerős tájon jártunk. A lent, fent, kint, bent és sehol sem volt világok összesűrűsödnek és szétválnak végül.” Papp Attila...

„Ami a Nyugatról hazatelepült írókat illeti: mint mondják, a megkésett kanonizáció nem létezik. Kevesen mondhatják el, hogy az óhaza szekértáborai közötti senkiföldjén megtalálták volna a helyüket.”...

„Serestély Zalán azonban implicitebb, hermetikusan zártabb, ezoterikusabb, mint Varga László Edgár, akinek Cseréptavasza gyakran feltétlenül kimondja, amit akar.” Molnár Zsófia kritikája a két erdélyi...

„Az irónia éppen ebben a személyességben rejlik, amely szinte kínosan vigyáz arra, ne tegyen általánosító, mindenkire érvényes kijelentéseket. A lehető legnagyobb emberi szabadság csak a lehető...

„A szerelem és az erotika finoman ábrázolt genézise Villányi költészetének egyik legeredetibb vonása: nyoma sincs semmiféle harsányságnak, a vágy mindig tudatában van kinyilvánítása és súlya...

„A gyerekek személyes, fantáziával és szubjektív élményekkel átrajzolt Budapest-képe még csak körvonalaiban áll előttünk, de idővel remélhetőleg egyre árnyaltabb lesz ez a kép.” Révész Emese...

„A létezés peremén himbálózó versalanyt a pusztulás veszi körül, ami versteremtő erővel bír, hiszen állapotáról állandóan jelzéseket kell adnia.” „Zalán-sorozatunk” utolsó darabja - a szerző két...