Kritikák
„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsem
„Nagy olvasói szerencse, hogy szerzőjének nem sikerült elmenekülnie tartósan a verstől, attól, amiben az érzékenység és az eleven láttatási módszerek jó helyen találkoznak és kötődnek össze.” Nagygéci...
A balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Muszka Sándor olvasóját egy olyan „pokoli malomba” vezeti, ahová az nem biztos, hogy valaha is be akart lépni, ahol a fájdalom, a szenvedés és a kitaszítottság uralkodik. - Kolozsi Orsolya kritikája.
Hátrahagyottak
„Ha pedig minden lehetséges metamorfózis már befejeződött, akkor a szereplők kilátástalan állapota egy megtörtént átalakulás eredménye – dobálhatják a bőr- és kenyérmorzsákat, hogy visszataláljanak…...
Traumafeldolgozás az álom hídján
„A Kontra-regény ábrázolásmódja számol az emberi szenvedések és tragédiák alapvető összemérhetetlenségével.” Beke Ottó kritikája Kontra Ferenc regényéről. 
Hamleti halogatás mint generációs sajátosság
„A Káli holtak Térey trilógiájának többi darabjához hasonlóan szintén egy szűk, viszonylag zárt közegben játszódik, és ezúttal a budapesti művésztársadalom, illetve a színház világába nyújt...
Az érthetőség határán - Dezső Kata kötetéről
„Dezső Kata alapvetően keserű hangulatú verseiből a fájdalom, közöny és tehetetlenség érzésének sajátos egyvelege olvasható ki. A nehezen érthető versek néhol elvontnak, néhol banálisnak tetszenek, de...
Otthonosan a szövegben
„A Harminc év napsütés novelláiba olvasóként olyan szépen bele lehet fészkelődni, mint az édesanyánk mosta jó illatú ágyneműbe, ez a kötet egyik tagadhatatlan erénye.” Grecsó Krisztián könyvéről Vass...
Gyermekkor a szögesdróton túl
„Míg a 2011-ben napvilágot látott Tábori postában katonaéveit idézte fel a szerző, a most megjelent Vásártér a gyermekkor világába kalauzolja az olvasót.” Vári Fábián László regényéről Marcsák Gergely...
Hova tovább? - Pejin Lea kötetéről
„A kötet jó néhány szövege szolgál példaként arra, hogy Pejin érzékletesen ragadja meg az átmeneti helyzeteket, és finoman, pontosan reflektál társadalmi jelenségekre.” Móré Tünde kritikája Pejin Lea...
Csehy Zoltán: Színek könyve
„Mindig marad valami. Lehetőleg magnak, / magára, vagy csak úgy ott. / Mint ebben a Cimarosa-operában / az előadás után ottfelejtett, még meleg kárpitú kék szék.” Csehy Zoltán versei. 
< >
Ütőér
Szív Ernő tárcáiSzálinger Balázs tárcái Sándor Zoltán tárcáiSzabó T. Anna tárcái
Versek
Kiss Judit Ágnes: Rejtett szárnyakBertók László verseiDávid Péter versei Bánkövi Dorottya versei
Prózák
Oravecz Imre: Feljegyzések naplemente közbenBogdán László: Utazás hazaHáy János : Az új nőDarvasi László: Az idő szaga
Kritikák
Szimfónia regényreMivé válhat a világunk, HA…Több irodalomtakarót a csupasz szenvedélyreVégtelen keresés - a Simon Péterről
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA