Szepesi Dóra
Határon túli magyar irodalom a Bárkában
A határon túli magyar irodalom otthon érzi magát a Bárka hasábjain, meg a BárkaOnline-on is, mert nem teszünk különbséget a szerzők között - kezdte bevezetőjét Elek Tibor főszerkesztő az április 27-i Bárka-esten a Magyar Írószövetségben. Folytatva a sokat vitatott kérdést, arról beszélt, hogy a határon túli magyar szerzőkről szólva vannak átmeneti állapotok is, a státuszukat tekintve. Például az est résztvevői közül Iancu Laura évek óta Pesten él, miközben visszajár moldvai szülőfalujába, Csehy Zoltán pedig olyannyira jelen van a mai magyar irodalomban - műfordító, költő, kritikus, esszéista, és újabban blogíró a BárkaOnline felületén -, hogy nagyon kevesen tudják róla, Dunaszerdahelyen él, Pozsonyban tanít. Fekete Vince, a Csíkszeredán megjelenő Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese az, akire az est három vendége közül érvényes lehet a furcsa elnevezés, hogy határon túli magyar író, költő. Tehát határon túli magyar irodalom "úgy van, hogy nincs" - összegezte Elek.
Van és nincs, ezt bizonyítandó mutatták be a legújabb 2009/2-es Bárkát. A friss lapszám Kányádi Sándort köszöntő összeállítással indul: kézírásos versével, Pécsi Györgyi beszélgetésével, Ekler Andrea tanulmányával, valamint Iancu Laura és Fekete Vince Kányádihoz írt verseivel. (Elek Tibor nyelvbotlása, „az itt ülő Kányádi Sándor", is arra utal, hogy ő is jelen volt: úgy, hogy nem volt ott.) A számot Erdélyi Lajos, erdélyi, szintén nyolcvan éves fotóművész művészportréival illusztrálták, róla írt Banner Zoltán, az egykori határon túli, esszét. Tovább erősíti a tematikát Prosenszky Róbert Vukovári anzixa, a kritika rovatban Csehy Zoltán Orcsik Roldandról szóló kritikája. Ráadásul Veres István elbeszélését is olvashatjuk itt, amely az év irodalmi alkotása lett Szlovákiában 2008-ban. Talán nem véletlen, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának vezetői éppen a Bárkát kérték meg, hogy minden évben közöljék a nyertes művet. Érdekességként Csehy Zoltán blogjából derül ki, hogy a nyertes Veres István az ő egyik tanítványa volt. Egyébként nem csak ebben a számban szerepelnek határon túliak, mindegyikbe bekerül közülük öt-hat szerző, minden programosság nélkül, a maga természetességével, így például az idei első Bárka Tőzsér Árpáddal indult, szerepelt benne többek között Gittai István, és Borsodi L. László is.
Szabó Tibor Benjámin szerkesztő a megújult BákaOnline-t mutatta be. A Bárka internetes magazinjának előző változatát barkaonline1.0-nak nevezte, amit a 2006-os évkezdésével élesítettek. Elek Tiborral ketten kuriózumként találták ki az internetes fejlesztést a nyomtatott folyóirat mögé, ami részben közli a lapszámok anyagait HTML formában, élvezhetően, grafikus környezettel, és emellett olyan rovatokat indítottak, ahol első nyilvánosságú anyagokat is közölhetnek. Két év után a portál megérett a megújulásra. Az Ablak a kortárs magyar irodalomra amellett, hogy egy hónapja új „ruhát" kapott, rengeteg újdonságot is kínál: először is három kortárs író vezet internetes naplót, Iancu Laura, Csehy Zoltán és Zalán Tibor (aki a közönség között foglalt helyet) naponta, kétnaponta frissítgetik a szövegeket. Multimédiás fejlesztések jóvoltából videókat, képgalériát lehet elhelyezni. (Kányádi Sándor nyolcvanadik születésnapi békéscsabai ünnepségéről látható egy 20 perces film).
Milyen volt megrendelésre írni?, faggatta a főszerkesztő Iancu Laurát és Fekete Vincét, mielőtt felolvasták Kányádi Sándort köszöntő verseiket. Laura megpróbálta először a megbízást elhárítani, aztán megszelídíteni és teljesíteni. A Kányádi Sándor költészetében megjelenő világot egy kicsit a sajátjának érzi, olvasásuk versírásra ihleti. Nagyon félt, hogy Sándor bácsi mit szól hozzá. („Még nem szólt semmit, de adott két puszit, csak a felesége dicsérte meg.") Fekete Vince sem szeret megrendelésre verset írni, de szerencsés időszak volt, mivel Kányádi fordításokkal foglalkozott éppen, és a közös élményből fakadó versekre írt rá, azokat próbálta megírni Kányádi hangján.
A sokoldalú Csehy Zoltánt nem kell a Bárka olvasóknak bemutatni. A kettes számban Orcsik Roland Holdnak, Arccal című kötetéről írt kritikát. Az egyetemen van egy kis szövegelemző szeminárium, ahol az Orpheusz mítosz alakulástörténetét veszik zenében, filmben, képzőművészetben, főként irodalomban - avatta be a közönséget az előzményekbe. Az antik szövegektől jutottak el a Pornó Eurydiké című Orcsik-versig, így a szövegében benne van a hallgatókkal közössé gyúrt vélemény. Különleges, ahogyan egy mítoszt belehelyez egy teljesen köznapi, vulgáris szituációba, a pornó világába. Meglepő, demisztifikáló, demitologizáló költészet ez, amelyben Csehyt például még a két nyelv, a szerb és a magyar közötti lét is vonzza. Blogíróként a műfajt úgy jellemezte, hogy szövegbazár, turkáló, ahová az ember bemegy és vagy talál értéket, vagy nem, de elment fél napja. A gyakorlat során rájött, hogy szabály nincs, lehet garázdálkodni, mindazzal, ami az eszébe jut. Csak aztán jönnek az ismerősök: nem írtad bele, hogy én is ott voltam! - mondják, és ebből is érezni, hogy ez a szöveg az élettel sokkal szorosabb kapcsolatban van, mint például a vers. Ami szerzőként kockázatos, szerkesztőként is az, teszi hozzá Elek Tibor, mert ők szabad kezet adtak blogíróiknak, azt írnak, amit akarnak. Laurát naplóírásra sokan ösztönözték már, különösen akik a csángósága miatt figyelik. Nagyon szép füzeteket kapott, hogy írjon. Meséli, hogy betegesen rettegett, nem tudta leírni, hogy mi történt vele, közönségesnek érezte. Ám sajnálja, hogy nem hagyott betű változatban nyomot az elmúlt évekről. Azért is ragaszkodik korai verseihez, mert azokból dekódolhatja magának a versek születésének körülményeit. Tudta, hogy a blogban sem azt fogja írni, mi történt, viszont a töredék gondolatai számára alkalmas terepnek bizonyult.
Fekete Vince két gyerekverskötetét és kispróza-kötetét Magyarországon kevesen olvashatták. Az Udvartér tárcanovellái, nyolc év termése, kritikusai szerint kisvárosi pletykák, de áthatja őket a mindennapi derűs bölcsesség. Az online változatban is olvasható Háromszék című napilapban jelentek meg. A Piros autó lábnyomai a hóban - egy 7-8 éves kislány történetei, a Csigabánat viszont a weöresi rímes-ritmusos vonal folytatása. Új kötete is készül, de az esten a májusi Székelyföldből olvasott fel, ami Kányádi szám lesz. Nichita Stanescutól és Luminita Mihai Cioaba-tól Kányádi fordított verseket, amelyekre Fekete Vince fordításváltozatokat készített ( nagyon jók). Laurának is készül új kötete, ebben próbál bátrabban támaszkodni a saját hangjára. Kezdetben a versírás a létproblémáira volt gyógyszer, ez egy kicsit átalakult, de számára még mindig a kérdés a fontos a költészetben, a forma eszköz. Csehy Zoltán költészete szoros összefüggésben van más irányú tevékenységeivel. A Janus Pannonius korabeli figurákkal érez rokonságot, akik még tanulták a költészetet. Azt mondja, amikor ír, olvas, de olvasni se lehet személytelenül. A tavalyi Puccini évet úgy ünnepelte, hogy Puccini levelezéséből, naplójegyzeteiből ragadott ki egy-egy mondatot, és ahhoz készített kommentárt. A Parnasszusban publikált belőlük, és az esten is ezekből hallhattunk. Szabó Tibor Benjámin harmadik, frissen megjelent könyvéről (47- Démonok ideje) is szó esett még a könyvfesztiváli bemutató utáni napon, és megtudtuk, hogy ősszel lesz önálló estje az Írószövetségben. Végezetül Elek Tibor vadonatúj Gion-monográfiájára hívta fel a figyelmet.
