Helyszíni tudósítások


Táborlakók a teraszon




Dávid Ádám Zoltán
JAKuza-találkozó
A József Attila Kör 20. irodalmi tábora

       Szigliget központját 2008 nyarának utolsó hetében ismét ellepték irodalmi életünk alvilági figurái, a JAKuzák. A József Attila Kör fedőnév alatt megbúvó földalatti szervezet hírhedt rémtetteivel alapjaiban forgatta föl a festői falucska lakóinak csöndes életét: nyárvégi nyugalmuk sárba tiportatott, nagyra becsült és gondosan beosztott alkoholkészleteik kifosztattak, futballpályájuk üde pázsitja nemzetközi összetűzések színhelyévé változott, ráadásul a bandavezérek hű csatlósai testben és lélekben megizmosodva kerültek ki a brutális kiképzésből. Szegény szigligetiek meg fellélegezhetnek jövő augusztusig.
       A JAKuzák tudvalevőleg négy nagy „családban” tevékenykednek, amely a vasszigorral betartatott tábori szabályzat szerkezetében is megnyilvánult: a költői szeminárium a haiku-művészet feketeöves bajnoka, Vörös István kezében összpontosult, a prózaíró csoportot Garaczi László, a Metaxa-kereskedelem rettegett vezére irányította, míg a drámai helyzetekért Kárpáti Péter, a kivándorlási ügyek szakavatott ismerője volt felelős. A negyedik család gyermekei vegyes házasságban születtek: a horvát Olja Savičević-Ivančević, Marko Pogačar és Slađan Lipovec félszavakból is megértette Dunajcsik Mátyás, Krusovszky Dénes és László Noémi magyar trióját a Re: Verse kóddal titkosított fordítói műhelymunka során.
       A vonatról leszállva a Vörös-család megjelent tagjai: István, Misi és Loni rögtön a saját taó meglelésére buzdítottak. Ennek fényében nem vártam a többi léha JAKuzával a busz megérkezéséig, sőt, Misi virtuális Szigliget-taxiját sem hívtam segítségül, hanem tanítóim kíséretében nekivágtam az embert próbáló Útnak. Sushirohasztó hőségtől és kulizástól kifáradt testünket az Esterházy-kazamata étkeinek a zamata tette ismét cselekvőképessé és beköltözésre alkalmassá. A varázslatos hegy sárga házának könyvtárszobájában eltöltött első szemináriumi ülések után Baglyas Erika fájdalomból rakott tüzét álltuk körül, aztán a Ladik Katalin-Czapáry Veronika-páros performansza következett színpompás üveglapokkal és tojásos villanykörtebefőttel. Révész László László és Sugár János zárták a sort, végül a performanszok helyét átvette a róluk szóló önreflektív diskurzus.
       Lassacskán kialakulni látszott egyfajta belső tábori ritmus, a délelőtti kiképzésektől Schein Gábor ebéd utáni előadásain keresztül az estébe nyúló nyilvános, majd az éjszakába nyúló privátabb jellegű beszélgetésekig. George Szirtes és Parti Nagy Lajos, női kritikusok és Takács Zsuzsa, a Puskin utcai fiúk Deres Kornéliával az élen és a Nőerőmű felolvasással tarkított koncertje szolgáltak az elszánt táborlakók szellemi épülésére. Volt itt kérem a szindikátusnak közgyűlése is, akadtak notórius nosztalgiázók és friss kötetesek kötetlen hangulatban.
       Egy bizonyos Rigoletto fantázianevű szórakoztatóipari egység három nap alatt olyannyira túlteljesítette a hároméves tervet, hogy teljesen elapadt. A focira keresztelt elavult európai sportág mind a horvátnak álcázott JAKuzák, mind magyar ellenfeleik fizikumát felőrölte. A hullámzó Balaton, ez a tengernyi tó meg csak pezsgett az irodalmi élettől, mint egy JAKuzzi.
        Az utolsó napon a gondosan kiművelt, katonás rend vészes lazulásnak indult. Az egyik szervezkedő JAKuza, Kozák Tibor halált megvető bátorsággal végrehajtott kamikáze-akciójának köszönhetően roma fiatalok helyett Macuo Basó klasszikussá vált haikujának mintegy szamizdat-példányai potyogtak az erkély magasából a teraszon gyakorlatozó lírikus-különítményre:

Nyári eső sem
árthat Arany Templom
fénycsarnokának.

        Ebéd után Schein Gábor megnyugtató jelenlétét kultúrák, nyelvek és műfajok kavalkádja váltotta fel a horvát-magyar fordítói egység bevonásával. A rock-költészeti szemlét követően a titkos naplók felolvasása borzolta a kedélyeket: Sopotnik Zoltán tárgyilagos jelentéseit Nagy Ildikó Noémi alias Nini, egy gésa emlékiratai kerekítették ki. Sárbogárdi Jolán megrázó monodrámája Bíró Kriszta bőrébe bújtatva felért egy irodalmi harakirivel, a búcsúbuli pedig olyan súlyosra sikerült, mint egy jól táplált szumópocak.





Táborlakók az előadóteremben


Főlap

2008. szeptember 06.
Szakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Győrei Zsolt: Amint költőhöz illőVörös István verseiMolnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: Látlelet
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg