Szász Anna Tünde
Születésnapi vers-est a PIM-ben
Habár mindössze alig tartott másfél óránál tovább az Ágh István, Kiss Benedek és Mezey Katalin tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata által rendezett születésnapi vers-est, nagyon tartalmas és sokszínű programban lehetett része annak, aki úgy döntött, április utolsó estéjét a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tölti.
A házigazda szerepét Lázár Balázs színművész töltötte be. Köszöntője után Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke tartott megnyitót. Fekete György elmondta, számára legfőképpen a szeretet, az ölelés (főleg, ha Mezey Katalinra gondol, jegyezte meg humorosan) jut eszébe, ha jellemeznie kell az ünnepeltekhez, a Magyar Művészeti Akadémiához kapcsolódó érzéseit. Szentmártoni a beszédét Ágh István legutoljára megjelent esszékötetéből vett idézetekkel kezdte. Kiemelte, hogy a költői hármas megújította és megmentette azt a versbeszédet, ami Nagy Lászlóék után maradt ránk, a huszadik század nagy költőinek egyik legutolsó képviselői ők, s végül elmondta, úgy érzi, a költői anyanyelvét is nekik, az ő munkásságuknak köszönheti.
A köszöntők után Varga Klári és Oberfrank Pál színművészek előadásában hallgathattuk meg Mezey Katalin néhány versét (többek között: Uram, ha nem vezetnél, Európai megfigyelő, Omega és Alfa, Ne hívd vendégül, Boldog).
Varga Klári
Ezután Radványi Balázs, a Kaláka együttes tagja köszöntötte a költőnőt, elmondta, hogy nagyon szereti Mezey Katalin verseit játszani, és nagy örömére a mindenkori hallgatósága is szereti ezeket a műveket. Többször kapott már olyan visszajelzést, hogy fellépései után megnőtt az igény a helyi könyvtárakban a költészet, illetve a költőnő versei iránt. Ezután előadott néhány megzenésített gyermekverset (például a Hajón-t, Apu autót vett-et, A metrón-t, a Macskavári dal-t), s egyet a komolyabbak közül is (Isten a pusztulásra gondolt). Radványi kiemelte, külön kedves számára ez a dal, hiszen eljátszhatta Mezey Katalin ötvenedik, majd hatvanadik születésnapján is.
A zene után újra a szó került a főszerepbe, Varga Klári és Oberfrank Pár ezúttal Kiss Benedek műveit adta elő (többek között az Anyám hajdani éneké-t, a Gyűrű nélkül-t, a Rímek haragosá-t, az Ülök a bazalthegy alatt-ott). Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Szent György-hegyi olaszrizling című vers Oberfrank Pál tolmácsolásában az est egyik fénypontja volt, Oberfrank olyan tökéletes át- és beleéléssel adta elő. A zenés versfeldolgozás ezúttal a Misztrál együttes (Tóbisz Tinelli Tamás, Heiczinger Miklós és Török Máté) feladata volt. A megzenésített Kiss Benedek-versek mellett más dalokat is hoztak magukkal, a Két szál pünkösdrózsa kezdetű népdal éneklésébe pedig bevonták a közönséget is, ezzel még családiasabbá és meghittebbé téve a hangulatot.
Zenél a Misztrál
Ágh István köszöntését Lázár Balázs kezdte azzal, hogy bevallotta, hogy sokunkhoz hasonlóan már óvodás korában megismerkedhetett a költő verseivel. Ezután a már megszokott felállásban a Varga–Oberfrank párostól hallhattunk verseket (például az Eltűnések-et, a Porció fogytán-t, a Kettős magány-t, és a Gyergyói csillagom-at).
Gratuláció Ágh Istvánnak
Aztán újból a Misztrál együttes következett. És ha az előbb már említettem az est egyik fénypontját, hát most jöjjön a másik: a Misztrál együttes titokban felkérte Lackfi János költőt, Mezey Katalin fiát, hogy írjon egy köszöntőverset kifejezetten erre az alkalomra. A közös munka rendkívül jól sikerült, a zenei alap a Kis kece lányom kezdetű népdalé volt, a köszöntővers pedig nagyon személyes hangvételű lett, külön-külön is megszólította az ünnepelteket, nagyon kedves gesztus és megható meglepetés volt.
A vers-est ezzel véget is ért. Lázár Balázs megköszönte a „felemelően szép” előadásokat. Természetesen mindenki gratulált a – Fekete György szavaival élve – „kedves, nagyszerű hármak”-nak, a szervezők pedig meginvitálták a jelenlévőket zárásképpen egy állófogadásra.
