Ivancsó Mária
Szótárak, tükrök, „kalkulációk”
A XI. Debreceni Költészeti Fesztivál és a Fiatal Írók Szövetsége egyik rendezvényeként, április 11-én az érdeklődők „Kalkulációk” címmel kerekasztal-beszélgetést hallgathattak meg a Kölcsey Központban a műfordításról, nyelvi tükrökről, mesterekről és hagyományról. A beszélgetők Balla Zsófia Babérkoszorú- és József Attila-díjas, Báthori Csaba József Attila- és Déry-díjas költők, műfordítók, valamint Korpa Tamás kritikus voltak.
Báthori Csaba elsőként József Attila verseinek német nyelvű kiadásáról (Attila József Ein wilder Apfelbaum will ich werden: Gedichte 1916-1937, Zürich, Ammann, 2005) beszélve a Balla Zsófiával végzett szenvedélyes közös munkát, annak örömét emelte ki: együtt fedezték fel a magyar és a német nyelv furcsaságaiból, különbözőségéből adódó szótárat. Ezután egy másik, a Kétszáz nyers vers című kötetét (Bp., Napkút, 2011) említette: fordítói eljárása során célja az volt, hogy közel maradjon a szavak szótári értelméhez. Mint mondta – a fordít ige poliszémiájával eljátszva –, ezzel kifordította sarkaiból, játékosan felforgatta a magyar fordítói hagyomány alapelveit.
Balla Zsófia ezután költői pályájának indulásáról beszélt: arról, hogy fiatalon az ember önbizalommal teli, azt hiszi, megáll a saját lábán, pedig nagyon fontos a mester, aki biztos ítéletet mond (az ő esetében például Bajor Andor). Emellett szükséges az önrevízió és az ösztönző erőként ható kétely ahhoz, hogy az ember – mint költő – jó irányban haladjon. Így került szóba Balla Zsófia legutóbbi kötete, A nyár barlangja (Pozsony, Kalligram, 2009), melynek kapcsán arra is reflektált a szerző, hogy minden költő a számára legjelentősebb négy-öt motívumot írja újra pályája különböző szakaszaiban. Mint mondta, ez alól ő sem kivétel, többször igyekszik elmondani azokat az alaptémákat, azokat a „nyereségeket és veszteségeket”, amelyek az emberi létezést meghatározzák. Báthori Csaba – hasonló személyes távlatból megszólalva – a kapott minták fontosságáról beszélt: nem mindegy, hogy egy fiatal milyen szellemi műhelybe kerül be a maga formázhatóságával, viaszhoz hasonló természetével. Balla Zsófiához hasonlóan, ő is Nemes Nagy Ágnest nevezte egyik mesterének, ugyanakkor kritikával is illette őt a Rilke-képe, -szótára miatt: mint mondta, bár Rilke a szövegeit kevés szóval építi fel, mégis mindig más összefüggésben használja azokat, emiatt a nyersfordítás elkészítése is nehéz, hiszen egy-egy szócsoport jelentését a teljes életműben végig kell követni. Nemes Nagy Ágnes viszont éppen a „nagy Rilke-szavakat”, az elvont, filozófiai tartalmúakat hagyta ki az értelmezésből.
Báthori Csaba és Balla Zsófia
Balla Zsófia, ehhez kapcsolódva, a műfordítás technikai nehézségeit egy hasonlattal szemléltette. Szerinte a műfordítás olyan, mint Szkülla és Kharübdisz közt hajózni: nagyon pontosan ki kell számítani („kalkulálni”), mi az, amit fel lehet lazítani a fordítás során, és mi az, ami kell a feszültség megtartásához, a közlőerőhöz. Báthori Csaba egyik története is ehhez a gondolati ívhez kapcsolódott: a „Vétkesek közt cinkos aki néma” Babits-sort egyszer Ausztriában így idézték neki: „Bűnösök közt hibás, aki hallgat”. Ahogy Balla Zsófia mondta (Báthori A lírikus 123 epilógja című kötete kapcsán), például ez a citátum olyan, mint a röntgenkép: minden parafrázisban (legyen az ironikusan szétíró vagy patetikusan hódoló) átdereng rajta a csontozat, az eredeti Babits-vers. Báthori Csaba szerint pedig a műfordító egyik célja éppen az, hogy rámutasson az eredeti vers tökéletességére, és ugyanakkor nyelvi tükröket is állítson a szöveg köré, a befogadó nyelv kereteivel.
A leginkább a vers születését és a műfordítás elméleti-poétikai kérdéseit boncolgató, nagy ívű beszélgetést felolvasás és végül néhány reflexió zárta arra nézvést, hogyan teszi lehetővé a többnyelvű környezet az önkritikus szemléletet: Balla Zsófia szerint az ember sosem lesz elfogult a saját kultúrájával szemben, ha más nyelvek felől néz rá, Báthori Csaba pedig azt emelte ki, hogy az idegen nyelvek tükrében megméretik az anyanyelv.
A fényképeket Bartha-Tóth Alexandra készítette.
