Kiss Judit Ágnes
Budapesti Könyvfesztivál 2013
Könyvfesztivál
Vasárnap délelőtt érezhetően kevesebben voltak, mint az előző nap délutánján. Végre hozzáfértem a Boccaccio hétszázadik születésnapjára készült metszetek kiállításához.
Talán csak a gyerek(b)irodalomban voltak ugyanolyan sokan, mint korábban. A költőként is figyelemre méltó Finy Petra Szárnyak és paták című gyerekkönyvének bemutatójára. A mese a pegaurokról szól, akik félig Pegazusok, félig kentaurok, azaz szárnyas ló-ember lények. A főhősnek túl kicsik a szárnyai, meg kell küzdenie, hogy a levegőbe emelkedjen, egyszer a földre is zuhan, így ismerkedik meg a kovács lányával és cukorbeteg fiával. Hogyan lehet egy könyvet bemutatni gyerekeknek? Természetesen játékkal. A szerző segítségére Pokorny Lia és Erős Antónia voltak, együtt próbálták játékra hangolni a gyerekeket. A gyerekek kissé megilletődötten vettek részt, hátukra rögzített kicsi zöld szárnyaikkal, az eseményen, nemkülönben a szerző, aki íróként talán magabiztosabban mesél gyerekeknek, mint a mikforonba.
A Park Kiadó vendége az elsőkötetes brit Emily Hall volt, akinek Nyarak könyve című regénye magyar vonatkozású. Az írónő maga is édesanyja révén félig magyar, gyerekkorában rendszeresen nyaralt a Balatonnál, de a nyelvet nem tanulta meg, hiszen már az édesanyja is az Egyesült Királyságban született. Lévai Balázs kérdésére elmondta, hogy félig magyarnak, félig angolnak érzi magát, de leginkább persze európainak, és a Magyarországon töltött gyerekkor abban segítette, hogy nyitott legyen minden kultúrára és élményre.
A következő kérdés, amelyet szinte minden interjúban feltesznek neki, menetrendszerűen az volt, hogy mennyiben azonosítható a mű főszereplője magával az íróval, akinek szintén brit az apja, magyar az anyja, és a Balatonnál nyaral.
Emily Hall válasza erre az volt, hogy az egyezések ebben ki is merülnek. Neki harmonikus élményei vannak gyerekkorából, Magyarországról, a szüleiről, de folyton feltette magának a kérdést: mi lett volna, ha? Mi lett volna, ha sokkal komplikáltabbak a családi viszonyai?
A főhős, Erzsi, tízéves kislány, aki családja széthullásával néz szembe. Miután anyja nem tér vissza férjével a szigetországba, a nyári, magyarországi találkozásokra szorítkozik anyjával való kapcsolata, míg tizenhat évesen meg nem szakítja vele a kapcsolatot. Évekkel később csomagot kap, benne ezekről a nyarakról készült fotókkal, és a hírrel, hogy anyja meghalt.
A regényből Láng Annamária olvasott fel részleteket. Kissé gyanús volt a bemutató során, hogy a szerző sokat emlegette a bonyolult érzelmeket – gyanakvásom a szövegrészletek meghallgatásával sem enyhült. Persze lehet, hogy csak az irigység beszél belőlem: néhány év munka után egy londoni reklámügynökségen Emily Hall két telet töltött kedvesével Svájcban, illetve Skóciában, utána már lett ereje, kedve és motivációja a regényíráshoz. Azt hiszem, ettől nekem is lenne.
Pillanatfelvétel
Kissé szégyenkezem, hogy tegnap csak Háy János könyvbemutatójáról számoltam be, úgyhogy ma inkább pillanatfelvételt vagy inkább körsvenket készítettem a déli, kora délutáni programokról.
A slammerek Janikovszky Éva-változatairól pont lekéstem, viszont belehallgathattam a J. R. dos Santos történésszel, A végső titok című bestseller írójával kezdődő beszélgetésbe. Az író számára nagyon fontos, hogy a tudás, a tudomány bárkihez eljusson, ennek jegyében írja regényeit is.
Innen Petőcz András Idegennek lenni című könyvének bemutatójára igyekeztem, de megállított valami ének a galériáról. A hangot követve eljutottam a Ringató módszer bemutatójára, melyről az alapító, Gróh Ilona beszélt.
Könyvfesztivál, pillanatkép
Egész véletlenül tévedtem egy eldugott terembe, ahol A szépség eredete. Szexuális vonzerő és párválasztás című könyv szerzője, Dr. Meskó Róbert beszélt arról, hogy mi a szépség evolúciós és mi a szépségipar szempontjából.
Az olasz díszvendégek ekkor egy kerekasztal-beszélgetés keretében mutatkoztak be, mely Olaszország és Magyarország hasonlóságairól, különbözőségeiről szólt. A vendégeket Giorgio Pressburger és Armando Massarenti képviselte, a hazaiak közül Kelemen János, Csorba László, Szénási Ferenc, Szkárosi Endre és Szörényi László voltak jelen. Szó volt arról, hogy számunkra mennyire egységes például a népdalok kultúrája, míg egy szicíliai nem fog ismerni egy piemonti dalt, az olasz egységet a futball és a tömegkultúra teremtette meg.
Olasz-magyar
Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján magyar részről Bencsik Orsolya, vajdasági prózaíró ült az asztalnál, vele együtt húsz ország szerzői Ciprustól Izraelig.
A gyerek(b)irodalomban indiánok sétáltak, közeledett a Legyél te is Winnetou című rajzpályázat eredményhirdetése, és egy fiatal férfi olvasott fel nagyapja, Zsombok Zoltán meséiből a gyerekeknek. Varró Dani nemrég fejezte be a dedikálást, Misi fiával maradt ott játszani.
Rajzok, versek, rock and roll
(Háy János A mélygarázs című regényének bemutatója)
Háy János és Barna Imre
Új regénnyel jelentkezett Háy János, új kiadó is áll mögötte: a Palatinus után mostantól az Európa jelenteti meg a műveit. Barna Imre, a kiadó szerkesztője beszélgetett a szerzővel a regényről péntek délután a Márai Sándor teremben. Az eredeti elgondolás, miszerint a címhez illően a Millenáris mélygarázsában legyen a bemutató, kudarcba fulladt, így egy felszíni, ám levegőtlen teremben szorongtak az érdeklődők.
Most először találkozhattam könyvtrailerrel. Ám mielőtt rettentően szégyenkezni kezdtem volna, hogy sosem hallottam a műfajról, pedig már verseny is volt belőle, Háy János bevallotta, hogy a trailer szót hallva valami teherautót várt. Valójában vizuális ajánló volt többek között Mucsi Zoltán és Györgyi Anna szereplésével.
A rövidfilm után elkezdődött a hagyományosnak mondható, beszélgetős-felolvasós bemutató is. Megtudhattuk, hogy Háy János, aki maga készíti kötetborítóinak illusztrációit, először rajzolni kezdett, később jöttek a versek, majd kis híján beat-zenész lett belőle, annyira magával ragadta a rock and roll. Egyszerű világ volt – magyarázta – aki szereti a rock and rollt, az jó fej, a rossz fejek nem szeretik. A próza világa már nem ennyire egyértelmű. A Dzsigerdílen és a Xanadu mesevilága után Háy művészetében a szegényember fiának történetei következtek, aki elindul a nagyvilágba, a városba szerencsét próbálni. A narratív műfajok mellett pedig megjelentek a legnagyobb ismertséget és elismertséget hozó drámák is.
Ki beszél? Ki a narrátor? Vagy egyáltalán ki a Háy János név mögé bújó személy? – firtatta első kérdésként Barna Imre. A válasz messzire vezetett: szóba került Isten és a pesszimizmus, ahogy az is, szerencsés volna-e, ha a magyar nyelvben is volna nyelvtani nem, hogy a névmások is árulkodjanak: férfi vagy női beszélővel van-e dolga az olvasónak.
Minden élet autentikus – hangsúlyozta Háy János – a regényíró nem teheti meg, hogy nem érti, nem szereti a szereplőit, még akkor sem, ha való életében az adott figura rendkívül ellenszenves volna számára.
A mélygarázs három monológ, egy férfié, akit talán főszereplőnek tarthatunk, ha másért nem, azért, mert az ő szövege a leghosszabb; és két nőé, akiknek a sorsa szorosan összefonódik: a két nő a férfi felesége illetve szeretője. A cím egyrészt valós helyszín, másrészt szimbolikus, a valaha Csillebércen, „fönn”, atomfizikusként dolgozó főhős (aki egyébként ki nem állhatja a szimbólumokat) itt „lenn” talál új munkahelyet – ennél többet Háy nem volt hajlandó elárulni.
Végül Barna Imre a borítón szereplő piros autóhoz hasonló matchboxot nyújtott át ajándékul a szerzőnek, aki egy gyerek örömével nyúlt utána, mielőtt átvonult volna dedikálni új könyvét az Európa Kiadó standjára.
Sajtótájékoztató
Idén huszadik alkalommal rendezik meg a Budapesti Könyvfesztivált (április 18-21. között), amelynek a Gesztenyéskert és a Kongresszusi Központ után idén is a Millenáris ad otthont. Az Osztovics Leventéről elnevezett teremben tartott április 17-ei sajtótájékoztatón a programokról többek között Zentai Péter László igazgató, és Szakonyi Péter sajtófőnök beszélt.
Először Peter Weidhaasa, a Frankfurti Könyvvásár igazgatója, mesélt a rendezvény múltjáról.
1992-ben keresték meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének vezetői azzal, hogy segítsen regionális könyvvásárt alapítani. Így jött létre két évvel később az Ünnepi Könyvhét melletti másik legnagyobb irodalmi esemény, amely minden év áprilisában, a 23-án ünnepelt Könyv és Szerzői Jog Világnapjához legközelebb eső hétvégén – a 2008 óta tartó recesszió ellenére is – megnyitja kapuit.
Az 1995-ben alapított Budapest Nagydíjat azóta sok rangos szerző vehette át Robert Merle-től Ludmila Ulickajáig. Az idén a Goncourt-díjas francia Michel Houellebecq kapja az elismerést.
A kezdetek óta sokkal inkább szól ez az olvasókról, mint a Frankfurti Könyvvásár, több mint ötszáz standon több mint háromszáz programmal várják az érdeklődőket.
A jubileumi év díszvendége az olasz kortárs irodalom. Ez az első alkalom, hogy egy korábban már díszvendégként bemutatkozó ország újra meghívást kap annak apropóján, hogy hazánk ebben az évben kulturális évadot rendezhet Itáliában. Az olasz vendégek programjáról Gina Giannotti, a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója beszélt.
Óriási reneszánszát éli az gyerekirodalom, a legjobb kortárs magyar szerzők, költők és prózaírók fordulnak a legkisebb olvasók felé is – számolt be Janikovkszy János, a Móra Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója, a gyerekirodalommal foglalkozó kiadók a válság ellenére növekedést könyvelhetnek el. Külön kiemelte Lackfi János Kapjátok el Tüdő Gyuszit című művét, amelyet egy ültőhelyében olvasott végig. A gyerekeket a népszerű Gyermek(b)irodalom programsorozata várja, különösen a hétvégén.
Másik egyedülálló nemzetközi rendezvényünkről, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljáról Karádi Éva, a magyar Lettre Internationale főszerkesztője adott tájékoztatást. Ezen a fesztiválon figyelhettek föl az irodalomszeretők a hazai szerzők közül Dragomán Györgyre, Szvoren Edinára, és legutóbb Horváth Viktorra.
Noha az Ünnepi Könyvhét a magyar kortárs irodalom igazi bemutatkozási terepe, most is komoly szerepet játszanak a hazai alkotók. Új könyvvel jelentkezik például Krasznahorkai László, Kányádi Sándor, Háy János vagy Parti Nagy Lajos. Magyar hagyomány szerint a résztvevő írók szinte mindegyike dedikálja a fesztiválra megjelenő művét.
