Fiedler Nikoletta
Hamsun gyermekei
„Reggel hét és délután három között azok jövőjét építjük, akiket nem is ismerünk. A munkanap végén hazamegyünk. Saját otthonainkba. Ahol nincs kedvünk felmosni, meleg vacsorát készíteni. A gyümölcskosárban penészedik a mandarin. Egy pohár tejet iszunk, mielőtt lerogyunk az ágyra." (Tina Amodt)
A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája a „Barangolások Norvégiában" rendezvénysorozat keretén belül rendhagyó irodalomórát szervezett 2011. szeptember 21-én 11 órától az Ibsen Stúdiószínházban, amelynek keretében a Napút irodalmi-kulturális folyóirat norvég különszámát ismerhették meg a résztvevők. Közreműködtek Kovács katáng Ferenc író, műfordító, az antológia szerkesztője, fordítója; Szondi György, a Napút főszerkesztője és Zalán Tibor, író.
Zalán Tibor, a rendhagyó irodalom óra házigazdája a Napúttal nem először találkozik: rendszeres rovata a B2 páholy, és a Békés megyei színházkedvelő közönségnek sem kell bemutatni, hiszen évek óta hozzájárul munkájával a Jókai Színház sikereihez. Szondi György immáron 12 éve családi vállalkozásban működteti a Napkút kiadót, amely a folyóirat mellett könyvek kiadásával is foglalkozik. Felesége révén is „gyengéje" a bolgár irodalom, műfordítóként is tevékenykedik.
Miért kerültek ők az Ibsen Házba?
Békés Megye Képviselő-testülete a Norvég Alap támogatásával Ibsen Ház néven egy új művészeti, kulturális és oktatási központot hozott létre a Békés Megyei Jókai Színház mellett található, felújításra szoruló műemlék épületben. Ezért a kulturális iroda „Barangolások Norvégiában" címmel rendszeresen szervez Norvégiához kötődő rendezvényeket, hogy az itt élők megismerhessék Norvégiát, az ott élő emberek szokásait.
Szondi György, Kovács katáng Ferenc és Zalán Tibor
A sorozat kapcsán kerültünk kapcsolatba Kovács katáng Ferenccel, aki feleségével együtt villamosmérnökként telepedett le Norvégiában közel 30 éve, jelenleg oktatóként dolgozik az Oslói Egyetem média tanszékén, mindeközben rendületlenül ír és fordít. A bemutatásra kerülő antológiához 148 kortárs norvég szerző művei közül választott, majd ezeket maga fordította. Itt jegyezte meg Szondi György, mennyire sokat számít, hogy „katáng" nem csak a nyelvet bíró bölcsész, hanem ízig-vérig irodalmár, író: méltatlanul, sokszor elfelejtődik, hogy a fordítónak mennyi felelőssége van mind az eredeti író, mind az olvasó felé. A legújabb Napútban megfigyelhető, hogyan adja vissza a fordító az eredeti stílust, hangulatot a különböző művekben. A kortárs norvég irodalomban egy magyar számára meglepően sok a női író, köszönhető ez talán a korai emancipációnak. Szó esett Ibsen és Hamsun - Norvégia két nagy írójának - életútjáról, műveiről, ezek összefüggéseiről. Mindkettőjük műveit a megírásuk után szinte azonnal fordították idegen nyelvekre, kiadták, a drámákat játszották a színházak.
