Elek Tibor
„Jó kicsi olvasmány”
Hogy áll a művelődés Erdélyben? - tette föl a keresztkérdést, dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a találkozó egyik váratlan pillanatában, tulajdonképpen mindkét beszélgetőpartnerének, nemcsak Szabó Zsoltnak a Művelődés című kolozsvári folyóirat főszerkesztőjének, de kollégájának, Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójának is. Ebből is látszik talán, hogy Értékek Erdélyből címmel, rendhagyó találkozónak lehetett részese a közönség április 26-án a Békés Megyei Könyvtárban. A bő egy órás beszélgetés során a két vendég nemcsak az erdélyi könyvtermés féltucatnyi legújabb kiadványát mutatta be, köztük Makoldy József: Erdélyi képek az 1910-es évekből és Debreczeni László: Szép Erdélyországból fatornyos hazámból című albumát, melyek anyagából kiállítás is nyílt a megyei könyvtár folyosóján, de Ambrus Zoltán és a hallgatóság kérdéseire válaszolva a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen (ahol Szabó Zsolt sajtótörténetet tanít) folyó oktató munkától kezdve az erdélyi magyar szellemi, kulturális életen belüli viszonyokig sok mindenről beszéltek.
Szabó Zsolt, természetesen, hosszabban a 60. évfolyamában járó Művelődés történetét és mai helyzetét ismertette, Kiss Jenő pedig az általa (is) szerkesztett Háromszéki olvasókönyv létrejöttét és tartalmát mutatta be. Elmondta, hogy a testvérmegyék (így Békés megye) lakóinak, a Háromszékről eltávozottaknak, de, természetesen, az otthon élőknek is szánták ezt a válogatást. Nem mindentudó háromszéki enciklopédia, nem minden ott született író írását vagy Háromszékről szóló írást tartalmaz, de egy keveset mindkettőből. Körülbelül háromszáz oldalasra tervezték, de ötszáz lett, s jó lett volna még vagy kétszáz oldal. Az írók sora így is Bethlen Gábor egykori apródjától, Csík- Gyergyó és Kászonszék főkapitányától, az egyik első erdélyi önéletrajz- és emlékírótól, Hidvégi Mikó Ferenctől ível, Háromszék mai íróiig, Bogdán Lászlóig, Farkas Árpádig, Fekete Vincéig. De közben olyan írók munkái is helyet kaptak a kötetben, mint az első világháború előestéjén, 1914 nyarán Előpatakon, Háromszék messze földön híres gyógyfürdőjében gyakorló orvosként dolgozó Csáth Gézáé, vagy a Pesti Hírlap újságírójaként a negyvenes évek elején Háromszékbe is eljutó Márai Sándoré. A háromszéki írók és a Háromszékről írók mellett, illetve előtt olvasható a kötetben Kisgyörgy Zoltán Kovászna megyét földrajzi szempontból bemutató írása, Hermann Gusztáv Mihály és Demeter Lajos történelmi áttekeintései és Szellemi értékeink címmel egy a megyei könyvtár munkatársai által írt, a régió népművészetétől az írott sajtójáig terjedő, gazdag művelődéstörténeti összeállítás. „Jó kicsi olvasmánynak” szántuk a Háromszéki olvasókönyvet, mondta Kiss Jenő. A kötet birtokában állíthatom, a szándék sikerrel megvalósult.
