Falusi Márton, Szikra János, Zsidó Ferenc és Papp Endre
Farkas Wellmann Éva
A közös értéktudat erősítése
Hitel-est Székelyudvarhelyen
Október 28-án a Hitel folyóirat tartott irodalmi estet Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A folyóiratot Papp Endre főszerkesztő-helyettes, irodalomtörténész, Falusi Márton szerkesztő, költő és Szikra János szociográfus, költő, a Hitel állandó szerzője képviselte. A lap arculatát nem csupán történetének elhangzott tényeiből, hanem a munkatársak vallomásaiból, alkotásaiból is megismerhették a jelenlevők. Zsidó Ferenc kérdéseire válaszolva, mindannyian több, irodalmi és azon kívüli kérdéskör tárgyalására vállalkoztak.
Abban, hogy a hangulat rövid időn belül közvetlenné, meghitté vált, nagy szerepe volt Papp Endre szavainak: a bevezetőben Csoóri Sándorról beszélt, hangsúlyozva a főszerkesztő Erdély- és Csíksomlyó-rajongását. Aztán általában szólva a lapról elmondta, hogy fontosnak tartja, hogy nem kizárólag irodalmi jellegűek a megjelent írások, hiszen tudatosan szólítanak meg tágabb olvasórétegeket. Sőt, az irodalmon belül is szükségesnek tartja a változatosságra való érzékenységet, ugyanis „az irodalom nem áll kívül a társadalmon", épp emiatt is foglalkozhatott kezdetektől a nemzet kulturális összefogásával. A Hitel megalakulásának, történetének évszámai mellett annak személyesebb, irodalomtörténeti érdekességeit is megosztotta Papp a közönséggel.
Papp Endre
Szikra János először mint szociográfus szólalhatott meg, s ekként közvetlenül is kapcsolódott Papp Endre szavaihoz egy provokatív kérdéssel: „melyik jelentős magyar író nem foglalkozott a nemzet problémáival?". Pátkáról írott hosszabb szociográfiai munkáját mutatta be röviden, mondván, hogy aki a nemzetet akarja megismerni, az ismerje meg ennek a kis közösségnek a sorsát. Konkrét statisztikai adatokat hozott, de a falu más, jellegzetes problémáit is elősorolta: 170 gyerekből 150 veszélyeztetett, a magyarok és cigányok nem tudnak együtt élni, a falu minden második embere éhezik vagy éppen csak nem hal éhen - de ami talán a legszomorúbb: Pátka maga sem tudja megfogalmazni saját problémáit.
Mivel az addigiak során nagyon sok szó esett a folyóirat szellemiségéről, kulturális vállalásairól, Falusi Mártontól joggal kérdezhette Zsidó Ferenc, hogy sikerült-e csatlakoznia ilyen módon is a Hitelhez. A szerkesztő számára nem volt nehéz a kérdés, hiszen a választás sajátja volt, és világszemléletének alakulása, a felnőtté válás is a folyóirathoz köti: 17 évesen már verseket publikált a lapban, s még egyetemistaként felkérték a versrovat szerkesztésére. Jogi alapvégzettségét is igyekszik hasznosítani a munkájában.
Szikra János
Papp Endre arra a kérésre, hogy fogalmazzon meg valamiféle üzenetet a helyi lakosság felé, a közös nemzetkép fenntartásáról értekezett. Kifejtette, hogy épp azért, mert a nemzet és a nyelv oszthatatlan, mindenkinek azonos felelőssége van a nemzet megőrzésében. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a Hitelnek semmilyen napi kapcsolata nincs a politikával, sőt - mint lap - kötődni sem kívánnak egyetlen politikai párthoz sem (az egyes szerkesztők magánügye, ha ők igen). A közös értéktudat erősítése, az együttgondolkodás alapjainak megtalálása jelenti az esélyt - a nyelv ugyanis önmagában nem teremt nemzetet. Viszont amíg büszke a magyar ember a kulturális alapjaira, nem fog asszimilálódni.
A költők váltásban olvastak fel: Szikra János Metronóm című versével kezdett, később a Három hajszál, valamint A szél arca című művei hangzottak el; Falusi Márton Csoóri Sándor 80. születésnapjára írt vallomásos költeményét adta elő (Eretnek ima), majd a Fohász nemtevésért című darabbal zárt.
Falusi Márton
A felolvasások után még szóba került néhány kérdés, elhangzottak konklúziók, egyéni vélemények is. Például visszatértek még a Hitel folyamatosan és tudatosan közölt szociográfiai írásaira (melyeket Papp különösen jelentősnek vél), Falusi arról is beszélt, hogy a politika nem alakítható a szellem irányából, és hogy a társadalomba nem jutnak el az értékek - s ez az oktatás hiányosságait is jelzi. Megtudhattuk, hogy Papp Endre Markó Bélából írta a szakdolgozatát, s máig is jelentős költőnek tartja - ugyanakkor sajnálja, hogy a politikai gépezet részévé vált, és így figyelme elterelődhet az írásról.
A közönség több alkalommal is szót kért, a helyi értelmiség jelenlévő képviselői kérdéseket tettek fel, kiegészítették a szerkesztők által mondottakat. A párbeszéd épp ezért a találkozó után kötetlen módon is folytatódott. A székelyudvarhelyiek megtisztelőnek érezték, hogy a lap két erdélyi bemutatkozó helyszínének egyikét biztosíthatták - Kolozsvár mellett. Az érdeklődők a folyóirat ajándék-számaival térhettek haza, a Hitel képviselői pedig remélhetőleg újonnan megfogalmazott következtetésekkel és szép gondolatokkal Erdélyről.
Az est közönsége