Szávai Krisztina
HungaroCon
A magyar tudományos-fantasztikus irodalom évente megrendezett nagy seregszemléje, a HungaroCon a Föld nevű bolygón idén a gyulai vár tövében ünnepelte 30. születésnapját. A Végvári Esték mellé társul szegődött jubileumi találkozó az első magyar űrhajós útjának harmincadik évfordulója előtt is tisztelgett. Az európai találkozó mintájára a Vega Egyesület által 1980-ban útjára indított HungaroCont eleinte felváltva rendezte meg Budapest és egy-egy vidéki város, 1992 óta pedig majd minden esztendőben Salgótarján adott otthont a rendezvénynek, az Avana Egyesület szervezésében. S most, 2010-ben Pete László főszervező kormányzása alatt gyulai pályára állt a Con, főhadiszállásul választva az Almássy-kastély Vigadószárnyát. Az „elvarázsolt kastély" különleges atmoszférájával találó helyszínnek bizonyult a seregszemléhez: a fedélszék felfordított hajótestként borítja a hatalmas teret, hol a klasszikus oszlopok keretezte ablakokon beáramló fényt félúton tömör falak szelídítik félhomállyá. A mítosz és a mese minden korban az emberiség anyanyelve, e nyelvnek egyik változata a tudományos-fantasztikus irodalom - startolt a két és fél nap pénteken, augusztus 30-án Pete László jeladására a mai magyar fantasztikus irodalom legjobbjaival, mint Nemere István, Antal József, Szélesi Sándor, Fonyódi Tibor. A magyar űrhajózás ünnepe azonban mit sem érne Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajósok részvétele nélkül, akik a vár előtt felállított nagyszínpadon mesélték sokszor hallott, mégis elunhatatlan kalandjaikat.
A Szovjetunió vezette Interkozmosz űrkutatási együttműködésnek köszönhetően kis országunk elsőként (s mindeddig egyetlenként) Farkas Bertalant küldhette a világűrbe. A kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben történt jelöltválogatás után ketten, Farkas Bertalan és Magyari Béla a Gagarin Űrhajós Kiképző Központban készültek az utazásra 1978 és 1980 között, s bár mindketten kiváló eredménnyel végeztek, a kiválasztott Farkas Bertalan lett, aki űrhajóstársával és egyben parancsnokával, Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A nyolc napos út során Farkas Bertalan orvos-biológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési kísérleteket, megfigyeléseket hajtott végre a magyar kutatóintézetek számára. Elsőként próbálta ki a magyar tudósok által létrehozott Pille dózismérőt, amely az űrhajósokat érő kozmikus sugármennyiséget képes meghatározni, s továbbfejlesztett változata ma a világ majdnem mindegyik űrállomásán és űrhajóján megtalálható.
S miért Bertalan? Tudtam, hogy ő fog repülni, mert bár egyformán jó űrhajósok vagyunk, Berci jobb színész, jobban meg tudja csinálni a leszállás utáni „műsort", mint én, mondta Magyari Béla, miután eldőlt az űrutazó személye. Most mégis a „másik", Magyari bemutatkozó plakátja az értékesebb, melyből kilenc darab van a világon, hiszen sorozatnyomására csak az ő űrutazása esetén került volna sor. A Vigadószárnyban berendezett Űrkutatás-történeti kiállítás anyagába tartozó plakátért tulajdonosának, Schuminszky Nándor űrkutatási szakértőnek 5000 dollárt kínáltak. A magyar űrhajózás történetét bemutató egyedi tárlaton maga a gyűjtő, Schuminszky Nándor vezette végig az érdeklődőket, a fedélzeti naplók, az űrhajók s az űrállomás makettjein túl az űrkonyha rejtelmeibe is bepillantást engedve. Kaviáros szendviccsel indította a reggelt az űrétlap menüsora, s hamarosan a legtöbb ujjlenyomat annak az üvegvitrinnek a tetejét borította, melyben a nem morzsálódó űrkenyér s a magyaros motívumokkal díszített űrkonzervek (a disznósajtra orosz kifejezés nem lévén vagdalthús-szerűségnek fordították, így Kubaszov, félreértvén a tartalmat, fel is melegítette fogyasztás előtt) karéjában a zselésített cseresznyepálinka s a kimondottan űrhajósok részére készült Sztolicsnaja vodka is (csak) látható volt. A múlt után a jövő űrrepülési lehetőségeiről is szó esett a beszélgetéssé formálódott tárlatvezetésen, pontosabban inkább a korlátokról, melyeket ma már nem elsősorban a technika, inkább a biológia állít az emberiség elé. Testünk bolygónkra tervezett, s úgy tűnik, legalábbis egyelőre, hogy a világűr, s a benne való mozgolódás némiképp megterheli. Persze, nem adjuk fel, a Hold után a Mars a cél, s ami ebben a dimenzióban csak fikció, az a tudományos-fantasztikus irodalomban valóság lehet. Minden, amit az emberi fantázia meg tud teremteni, s e teremtést a Con-történelem idei újdonsága, a Scifi-író háromtusa rögvest próbára is tette. A hármas szám bűvöletében zajló seregszemlének e versenyén az induló írók száma ugyancsak háromra kerekedett, s ugyanennyi óra állt rendelkezésükre, hogy három műfajban hozzanak létre alkotásokat. Az idő fogságába szorított tusázók a helyszínen megkapott téma s írószerszám (számítógép) mellé a tehetségüket, tudásukat, nem utolsó sorban pedig kiválóan pörgő fantáziájukat illesztették, „játékból" remekelve élvezetes olvasmányokat. Az ítészhármas, Antal József, Zsoldos-díjas író, Kiss László író, a Bárka szerkesztője és Mocsár-Pörjés József, a Gyulai Hírlap főszerkesztője a viadal győztesének (novella, vers, színpadi jelenet - összetett eredménye alapján) F. Tóth Benedek írót, újságírót választotta. A tusán született alkotások a www.scifi.hu-n olvashatók.
Az intergalaktikus térré növekedett Vigadószárnyban a magyar sci-fi klubéletet és irodalmat bemutató tárlattal, Séthy Viktorné Bogárka izgalmas fantáziaakvarelljeivel s az Avana Egyesület által meghirdetett képregény-pályázat győztes alkotásaival is találkozhatott az utazó. Vagy landolhatott Antal József előadásán, rémület s rácsodálkozás lehetőségeit megtapasztalva a biológia jövőnkben rejtegetett titkai nyomán, esetleg „földet érhetett" dr. Csepura György, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnökének előadásán, az űrhajósok és űreszközök dózisterhelésének problémáit fürkészve, sőt, egy kanyarral akár a különböző égitesteken zajló vulkanikus tevékenységekből is ízelítőt kaphatott dr. Kozák Miklós közreműködésével. A világegyetemként táguló 30. HungaroCon a díjátadókon érte el legnagyobb átlóját. A két és fél nap kellős közepén a Kulcs-Soft Nyrt. „Most már nyitni kell - Történetek Avanából" elnevezésű irodalmi pályázatának díjait osztották ki: az első helyet Csikász Lajos, Zsoldos Péter-díjas író, a másodikat Novák Gábor, a harmadikat Vid Ödön érdemelte ki. A díjakat Kulcsár Tibor elnök-vezérigazgató adta át, aki a magyar piacon hamarosan megjelenő világhírű iPad elektronikus könyvolvasó lehetőségeiről, a könyvkiadás- és terjesztés jövőjéről is beszélt a hallgatóságnak. A csúcspontot a magyar tudományos-fantasztikus irodalmi élet legrangosabb elismerésének, az 1998-ban az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Zsoldos Péter-díjnak átadása jelentette. Regény kategóriában Csepregi Tamás Szintetikus álom című művével győzedelmeskedett, novella kategóriában Szélesi Sándor Egy lépés az örökkévalóság felé című prózájával érdemelte ki a rangos elismerést; az alkotásokat dr. Sárdi Margit, az ELTE docense, a zsűri elnöke értékelte. A kezdetektől a HungaroConhoz kötődő díj létével a műfaj értékeire, a magyar sci-fi írók színvonalas műveire igyekszik felhívni a figyelmet.
