Kiss László
A jól folytatódás
- az Opus Békéscsabán -
Komoly érdeklődésre, hálás és értő közönségre lehetett számítani a szlovákiai magyar írók békéscsabai estje előtt. Reményeikben sem a vendégek, sem a szervezők nem csalódtak: a dél-alföldi szlovák kulturális orientáció komolyan éreztette hatását, s magunk, akik pár perc késéssel estünk be az irodalmi rendezvények helyszínéül szolgáló stúdiószínházba, alig találtunk helyet.
A Szlovák és magyar irodalom Szlovákiában címen prezentált szűk másfél óra minden szempontból a „jól folytatódás" jegyében telt, s hibátlanul illeszkedett a Békés Megyei Jókai Színház idei évadjának programsorozatába, mely a szomszéd országok kulturális értékeinek bemutatását célozza meg, havi lebontásban. Az októberi ukrán hónap színvonalas velejárója volt az Együtt folyóirat szereplése - ezúttal három jeles alkotó, irodalomszervező, szerkesztő bizonyította, van kortárs magyar irodalmi élet a Felvidéki határokon túl, nem is akármilyen. Az esten többek között erre is keresték, kerestük a választ, miért a viszonylag „szűk" terület sokszínűsége, többrétegűsége, s mi indokolja egy újabb „szlovákiai magyar" lap létrehozását (a válaszért lapozza fel a kedves Olvasó az Opus izgalmas borítóval napvilágot látott legfrissebb számát.
Úgy fest, az efféle esteknek megvan a maga dinamikája. Nem volt ez másként most sem. A Körös Irodalmi Társaság három vendége - Hodossy Gyula, Tóth László és a H. Nagy Péter helyett „beugró" Vida Gergely - három alkalommal szólalt meg, és adott elő, a kifejezés pedig nem véletlen: bár az utolsó körben olvastak is műveikből, láthatóan élvezték a szereplést, a mesélést, a „bemutatkozást"; kitűnő előadót ismerhettünk meg mindhármukban.
A legfrissebb, 2009/6-os Bárka egyik húzóanyaga Maruzsné Sebók Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszéke vezetőjének tanulmánya, a Fejezetek a szlovák irodalomból, különös tekintettel a drámairodalomra című munka. Ennek fontosabb téziseit a házigazda Elek Tibor ismertette meg a hallgatósággal felvezetőjében-köszöntőjében, majd arra kérte a vendégeket, hogy szóljanak hozzá, mondják el véleményüket a mai szlovák irodalomról, kiemelve szerzőket is. Jól tette, hogy ezt kérte, hiszen az Opus szekere, a jelzett módon, azonnal beindult. Tóth László valóságos kiselőadást rögtönzött, s bemutatott három egészen friss szlovák nyelvű kiadványt, köztük Pavel Vilikovsky új regényét is. Hodossy Gyula a szlovák írószervezetekről, folyóiratokról, kapcsolódási pontokról szólt, míg Vida Gergely a mai szlovák irodalmon belüli vitákról - szövegirodalmon innen és túl. Az est második felvonása a szlovákiai magyar irodalmat járta körbe. Ennek kapcsán Tóth László impozáns kiadványt mutatott be, a Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka című albumot, mely igazi kultúrkincs, 100 író fotóját, életrajzát, biográfiáját tartalmazza. A sorrend akár előbb: Hodossy Gyula következett, aki a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának létrejöttéről szólt, a szervezet tevékenységének fő elemeit hangsúlyozva, Vida Gergely pedig az Opus szlovákiai környezetét, törekvéseit vázolta. Végül, levezetésképp, mindhárman felolvastak műveikből: Tóth László a napokban megjelent válogatott kötetéből szemezgetett, Hodossy Gyula a Bárka következő számában megjelenő szövegeit, Vida Gergely horror-verseit osztotta meg a hálás közönséggel.
Elek Tibor, Tóth László, Hodossy Gyula, Vida Gergely
