Labirintusra hangolva

A lapozgatós könyvek poétikája Bojti Anna Csend apó kertje című műve nyomán

Bojti Anna Csend apó kertje című regénye 2022-ben jelent meg a Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozatában. A Csend apó a szerző negyedik kötete ebben a sorozatban. Az Éjszaka az állatkertbent 2019-ben, A lidércerdő mélyént 2020-ban, A kék ajtó titkát 2021-ben adta ki a Pagony. Az Abszolút Könyvek sorozatának hitvallása, olvasókhoz is intézett ars poeticája szerint a sorozatban megjelenő könyvek olvasmányosak, izgalmasak, lendületesek, színvonalasak, maiak, elgondolkodtatóak, ugyanakkor nem felszínesek, nem megterhelőek. A kalandkönyvek, játékkönyvek, lapozgatós könyvek ebbe a koncepcióba maradéktalanul illeszkednek.

Az ún. lapozgatós könyvek szerepjátékos könyvek egyetlen játékosra szabott formában. A könyvben való előre-hátra lapozás alapvetően sem idegen szokása a könyvet könyvtárgyként is szeretőknek. Ezek a könyvek persze ennél többet, illetve mást kínálnak: a regény világának bejárását, de nem ad hoc, tetszőleges módon, hanem választások sorozatával. Pontosabban egy bizonyos problémát, egy rejtélyt, egy feladatot kell megoldani a főhőssé avanzsált olvasónak. A neuralgikus pontokon meghozott olvasói döntések szerint divergál a történet.

Arra, hogy nem lineáris rendben haladunk egy könyvben, természetesen bőven akad példa az irodalomtörténetben: ilyen Raymond Queneau Százezer milliárd vers című, mindössze 10 lapos kötete vagy Milorad Pavić hipertextuális lexikonregénye, a szócikkek tetszőleges olvasására épülő Kazár szótár.

E típusú könyvek nagy népszerűségnek örvendtek a nyolcvanas és kilencvenes években. „Egy egész generáció szerepjátékokhoz, fantasztikumhoz való viszonyát határozta meg a számozott fejezetek közt ide-oda lapozgatós kalandokban való elmerülés” (Laki, 2020). Az első ilyen szerkezetű köteteket Ian Livingstone és Steve Jackson írta 1982-ben, ezeket magyarra is lefordították. Az első magyar lapozgatós könyv a Tűzhegy varázslója címmel 1989-ben jelent meg (zagor.hu), s népszerűek voltak a Kaland, Játék, Kockázat könyvek.

A műfaj újra reneszánszát éli olyan értelemben is, hogy a lapozgatós könyvek ma társasjátékokká transzformálódtak (Nádori, 2023).

A kalandválasztós gyermek-és ifjúsági történeteknek Magyarországon is van hagyománya: Varró Dánielnek A szomjas troll című művében az utolsó történet, a verses mese (A leprikónok átka) szintén az olvasói választásra épül, akárcsak Berg Judit Lengemesék-sorozatából a Nádtengeri rejtélyek.

Bojti Anna 2019-es Éjszaka az állatkertben műve is mutatja, hogy továbbra is van igény az ilyen típusú könyvekre, ezeknek az olvasási kedv felkeltésében, az olvasással szembeni kezdeti ellenérzések leküzdésében is fontos funkciója lehet.

E könyvekről való beszéd megkerülhetetlenné teszi az intermedialitás témakörét. A szóban forgó könyvek természetesen kiérdemelték az interaktív jelzőt, hiszen a bevonódás alapvető, nélkülözhetetlen része az olvasási folyamatnak, illetve a zsáner működését biztosító lapozgatás materiális gesztusa eleve kimozdítja a befogadást a statikus keretek közül. Az interaktivitás tehát a megszokott olvasói gyakorlat dinamizálására vonatkozik. Ám a fogalmak pontos használata miatt ehhez hozzá kell tenni, hogy az interaktív könyv mint hibrid médium ma a digitális felület becsatolásával (is) értendő, tehát olyan multimediális médiumként, amely a hagyományos olvasás mellett az animálást és a hangzást (a képi, vizuális és auditív megerősítést) is becsatornázza egyéb, a szövegértést segítő-ellenőrző interaktív, tevékenykedtető, edukációs játékok mellett, így az olvasott tartalom hozzáférésének módjairól (a tipográfiáról, a szövegkiemelésről, a szótagolásról vagy a hangos narrálásról) a befogadó dönt (Horváth, 2022). A lapozgatós könyvek nonlineárisan, de alapvetően monomediálisan közvetítik a tartalmat.

A párhuzamos univerzumok, a „mi lett volna, ha?” típusú történetek, az alternatív történelem tulajdonképpen mind azzal a gondolattal játszanak, hogyan változik a történelmünk, ha bizonyos kardinális események kitüntetett pontok mentén másként alakulnak (Baka, 2024), ugyanis itt az olvasó minden döntése, választása más irányba lendíti a történéseket. Az elméleti fizika (a sokvilág-elmélet) meglátásaira is alapozó allohistorikus regények végtelen számú kimenettel operálnak. Ezzel szemben a lapozgatós/feleletválasztós könyvekben nem végtelen számú, egymástól különböző történet fut párhuzamosan az elágazódások mentén, hanem többféleképpen is el lehet jutni a sikeres befejezésig (pl. az Éjszaka az állatkertben regényében legalább négyféleképpen), illetve ki is lehet esni a Kalandod itt véget ér mondatnál.

Milyen olvasói szerepet kínál az ilyen típusú kalandkönyv? A régóta evidensnek számító irodalomelméleti tétel szerint az olvasás sohasem statikus folyamat. A recepcióesztétika, posztstrukturalizmus világossá tette azt, hogy a jelentésteremtés csak az olvasó aktív közreműködésével jöhet létre, tehát a társszerzővé, aktorrá válás az olvasáskutatás axiómája. A feleletválasztós könyveknél ennél látszólag még nagyobb szabadságot kap az olvasó, ahol a rossz döntés sem számít hibának, az olvasó legfeljebb kerülő úton, lassabban érkezik meg a probléma megoldásához.

Bojti Anna saját elmondása szerint maga is nagy rajongója volt ezeknek a könyveknek, s az első kötetét a saját gyermekeinek írta. Gondos, mérnöki megtervezés jellemzi az ily módon felépített köteteket, ezt igazolják a szerző excel-táblázatai (konyvesmagazin.hu, 2019). Már első kötetével kapcsolatban is úgy nyilatkozott Bojti Anna, hogy a Kaland, Játék, Kockázat gyerekkorában olvasott kötetei (is) inspirálták, és az olvasási gyakorlatában egészen új perspektívákat nyitott ez a fajta kalandozás.

„Imádtam a Kaland, Játék, Kockázat sorozatot! Egyébként is sokat olvastam, de ez teljesen új távlatokat nyitott meg előttem. Talán a Haláltalizmán volt a kedvencem. „Lelked lágyan lebeg a halál völgye felé…” ‒ szavaltuk mindig kórusban azt a strófát, ahová akkor kellett lapozni, ha elszúrtunk valamit, és meghaltunk. Még most is kívülről tudom ezt a részt. Az én könyvemben szerencsére nem lehet meghalni” (pagony.hu, 2019)

A szerző történeteinek helyszínei az állatkert, a kert, illetve az erdő: csupa olyan tér, amelyben el lehet tévedni, amelyben barangolni lehet. Az organikus-természeti útvesztők a literáció útvesztőivel párhuzamosak, például a Csend apó kertjének algoritmusa szerint, miután az olvasó is a kert rabja lett, a tét tulajdonképpen a kert labirintusából való kijutás. A kijutáshoz pedig különböző (többnyire matematikai) feladatokat kell megoldani. A könyvben szereplő matematikai problémák igencsak elgondolkodtatóak, fejtörést okoznak.

Míg az Éjszaka az állatkertben című regényében megrajzolt állatkertben különleges, hibrid lények szerepelnek – a szerző elmondása szerint (pagony.hu, 2019) Borgestől a Képzelt lények könyve is inspirálta ennek a különleges, éji világnak a megalkotásában –, addig A Csend apó kertjében az olvasó ismert állatokkal találkozik (baglyokkal, tengerimalacokkal, az erdő és a mező állataival), de ezek mindegyike tud beszélni, ezzel is segítve a főhős olvasót.

A 300 számozott fejezetet tartalmazó történetben (Pintér, 2022, p. 121) való előrejutáshoz, a labirintusban való kószáláshoz jól jön az előszóban olvasható szerzői instrukció, mely szerint érdemes használni a könyvben található térképet (ez applikáció segítségével telefonon is beolvasható) és a könyv hátulján jegyzetelésre alkalmas, üresen hagyott lapokat. A magabiztos olvasó hamar szembesülhet azzal, hogy esetleg kiváló memóriája ellenére mégis körbe-körbejár a kertben, elakad, nem tudja, hogyan tovább „Kíváncsinak kell lenni, kitartóan kell gyűjteni és lejegyezni az információkat, kérdezni, kommunikálni kell. Igaz-hamis állításokat, összefüggéseket kell értelmezni, lehetőségeket számba venni, térgeometriai, tájékozódási problémákat megoldani. Szükség van jó megfigyelőképességre, a megszerzett tudás lejegyzésére, jó tájékozódási képességre és memóriára, hogy emlékezzünk korábbi útvonalakra, esetleg le nem jegyzett, korábban jelentéktelennek tűnő részletekre” (Pintér, 2022, p. 122).

Vitathatatlan a pedagógiai értéke annak a megoldásnak, amely a matematikai feladványok kitalálása híján is elvezeti az olvasót a megoldáshoz: segítséget küld neki, amelyik nem megmondja, hanem sokkal inkább rávezeti a helyes megfejtésre. Pintér Klára recenziójában arra is felhívja a figyelmet, hogy pedagógusoknak a jó megoldásokkal átugrott részeket is érdemes elolvasni, mert módszertanilag is érdekes a lépésről lépésre előadott magyarázat (Pintér, 2022, p. 122).

A kaland végén az olvasó bejut a házba, megismerkedik Árminnal, a kert mostani tulajdonosával, aki szeretné áthagyományozni a különleges, rejtőzködő kertet egy arra érdemes személynek. Az akadályok leküzdésével, a történet szálainak kibogozásával a hős megörökli a kertet is, mintha a cél a kert átörökítése lett volna. Egyik lehetséges befejezésben az olvasó, egy másikban a történet másik szereplője, Gerda kapja meg az ódon kert vaskulcsát, vállalva ezzel a feladatot. Nem feledve, hogy a kert gondozása, a kert művelése metaforikus értelemben a kultúra művelésével áll szoros kapcsolatban.

A lapozgatós könyvek az olvasóvá válás, az esztétikai akkulturáció folyamatában is igen fontos funkcióval bírnak: lehetőséget teremtenek az irodalommal való játékjellegű találkozásra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden kalandkönyv-olvasóból professzionális olvasó lesz (ez nem is cél!), de a tény, hogy a hagyományos befogadói stratégiát megváltoztatva az irodalmi élmény megteremtésében az olvasó aktív közreműködővé-alakítóvá válik, „a lehetőség arra, hogy passzív befogadóból aktívvá váljunk, olyan megközelítés, amely a konvencióktól épp elszakadni vágyó, az önállósodás küszöbén álló olvasói célcsoportnak biztosan felkelti az érdeklődését” (Pásztor Csörgei, 2021).

Összességében elmondható, hogy a lapozgatós könyvek a konstruktív irodalomfelfogás szemléleti keretrendszerébe problémátlanul beilleszthetők, emellett az olvasásmódszertani, illetve olvasásszociológiai szempontból is vitathatatlan a pedagógiai értékük. Bojti Anna könyvei is a szórakoztatás mellett a „literációs folyamat” elősegítői is.

Irodalom

Baka L. Patrik, 2024. Múlthasadás – Bevezetés a magyar alternatív történelmi regény olvasásába. Nap Kiadó, Dunaszerdahely.

Egyedül lófrálni az állatkertben, 2019. (interjú a Pagony oldalán Bojti Annával). https://www.pagony.hu/egyedul-lofralni-az-allatkertben (Letöltés ideje: 2026. 06. 10.)

Horváth Dorka (2022) Egy könyvformátum születése – Az interaktív könyvek hatása a szövegértési és olvasási készségre az Alpha és Z generáció körében. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia és Kommunikációtudomány Doktori Iskola. DOI https://doi.org/10.14267/phd.2022006https://phd.lib.uni-corvinus.hu/1199/ (Letöltés ideje: 2026. 06. 10.)

https://konyvesmagazin.hu/nagy/kalandvalasztos_gyerekkonyvek_melyekben_az_olvaso_alakitja_a_t ortenetet.html, 2019. (Letöltés ideje: 2026. 06. 09.)

Laki Péter (2020): Mindenki a fejedre pályázik Ian Livingstone új lapozgatós kalandkönyvében

https://konyvesmagazin.hu/nagy/lapozgatos_kalandkonyvek.html (Letöltés ideje: 2026. 06. 09.)

Lackfi János, 2025. Ha édesapám nem hagyja abba a cselgáncsozást… https://www.facebook.com/lackfi/posts/ha-édesapám-nem-hagyja-abba-a-cselgáncsozást-az-egyetem-miatt-vagy-ha-az-egyesül/1166167578198343/ Facebook (Letöltés ideje: 2026. 06. 10.)

Nádori Gergely, 2023. Társasjáték formájában támadtak fel a régi kaland-játék-kockázat lapozgatós könyvek. https://telex.hu/after/2023/04/15/tarsasjatek-formaban-tamadtak-fel-a-regi-kaland-jatek-kockazat-lapozgatos-konyvek (Letöltés ideje: 2026. 05. 25.)

Pásztor Csörgei Andrea (2021): Kalandozások a Pál utca környékén. https://mesecentrum.hu/tanari/kalandozasok-a-pal-utca-kornyeken.html (Letöltés ideje: 2026. 06. 05.)

https://bookrsuli.hu/wp-content/uploads/2022/09/modszertani-leiras.pdf (Leöltés ideje: 2026. 06. 10.)

Pintér Klára (2022). Bojti Anna: Csend apó kertje: Abszolút Könyvek, Pagony Kiadó, Budapest, 2022. Módszertani Közlemények, 62(4), 121–123.

Uzseka Norbert, 2020. Ian Livingstone: Allansia bérgyilkosai

https://ekultura.hu/2020/06/16/ian-livingstone-allansia-bergyilkosai (Leöltés ideje: 2026. 06. 10.)

2026. szeptember 22.

Vissza