Mi az, hogy emberi?
Villáminterjú Chris Rolls-szal
Nagyszabású premier várható hétvégén a Békéscsabai Jókai Színházban. A teátrum április 19-én, pénteken mutatja be William Shakespeare Lear király című darabját. Kérdéseinkre Chris Rolls angol rendező válaszol.
Melyek voltak az első gondolatai, amikor a Magyarországon való rendezés lehetősége felmerült?
Annak ellenére, hogy egyetlen szót sem tudtam magyarul, beleugrottam! Hallottam már korábban a magyar színészek minőségéről, és láttam is magyar társulatokat fellépni Londonban, amelyek csodálattal töltöttek el. Mielőtt elfogadtam az ajánlatot, tudtam, hogy nagy kihívás lesz idegen nyelven rendezni, és nem csalódtam! De rendezőként mindig új tapasztalatokat, tanulási lehetőségeket keresek. Megragadtam hát az alkalmat!
A Békéscsabai Jókai Színházba március első napjaiban érkezett. Azóta együtt dolgozik a társulattal és a vendégművészekkel. Milyennek találja a csapatot?
Szeretem. Mindenki barátságos, őszinte, hittel teli, sérülékeny, tiszteletteljes és végtelenül nyitott. Elképedtem, hogy mennyire felkészült és szakszerű itt mindenki. A színészek nagyon inspirálóak voltak – ahogyan átvettek tőlem egy-egy impulzust vagy ötletet, javítottak rajta, vagy éppen sajátjukká tették. Valódi teremtő művészek. Csodálom azt is, ahogyan ez a színház képes egy családként működni. És ahogy minden családban: itt is vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de a nap végén mindenki kész támogatni a másikat. Egészen rendkívüli hely.
A színház teljesen új hangzórendszert hozott létre a produkcióhoz. Mely tekintetekben fog a Lear király, illetve a közönség „profitálni” ebből?
El kell jönni és meghallgatni! Az igazság az, hogy nem tudom. Egy kísérleten dolgozunk. És, mint minden kísérlet esetében, haladás közben fedezünk fel sok mindent. A Lear király szívében – értem itt a darabot és a szereplőt is – vihar dúl. Miből áll egy vihar? Nyilvánvalóan, részben hangból. Valami effélét akarhatott Shakespeare, amikor ezeket a szavakat leírta. Olyan vihart kell tehát adnunk a közönségnek, amely a darab szó szerinti és szimbolikus rétegeit is közvetíti. Meggyőződésem, hogy különleges lesz.
Néhány kulcsszóban hogyan összegezné a készülő darabbal/előadással kapcsolatos elképzelését?
Úgy gondolom, hogy egy alternatív valóságban vagyunk, melyben két dolognak van igazán nagy értéke: a hatalomnak és a családnak. Engem ez a birodalmak nagy üzleteire és a szervezett bűnözésre emlékeztet. Ez a világ a jövő egy lehetséges változata, de gyökerei az előző évszázadba nyúlnak vissza. Olyan világ, mely nagyjából az időn kívül helyezkedik el – pontosan ahogyan azt Shakespeare megírta. Számomra mindig fontos Shakespeare-t frissé, modernné és aktuálissá tenni, de közben hűnek is maradni a drámához. Noha a jelmez- és díszlettervező, Sean Crowley igen erős esztétikai kinézetet kölcsönzött a produkciónak, az alapvető dolgok a karakterekben és helyzeteikben rejlenek. Shakespeare ebben a darabban a sötétség legmélyére vezet. És azt a kérdést teszi fel: mi az, hogy emberi?
Az interjút készítette és fordította: Farkas Wellmann Éva
A rendező fotóját Hugo Glendinning készítette.
