Versek

„és hirtelen összeáll a rend: / a nincsből cserje sarjad, / a kincsből semmi nem marad, / a lesz visszanéz, mielőtt elszalad.” - Filip Tamás versei. 

„Hajcsat, kösöntyű. Két évszázad, / és vagyont ér liciten, rablók kezén. / Keresztet írnak mélyzöld cipruságak, / kriptát röntgenez a gázlámpafény.” Both Balázs versei a Bárkából. 

„a negyedik most van: fuldokló tenger / telenyomva zajjal olajjal műanyaggal / az ötödik lesz az állatok vége / hatodik: háború / hetedik: járvány / nyolcadik káosz” - Szabó T. Anna versei a...

„Hátbalőtt ember emlékműve vagyok én is, / Ez pedig olcsó, élhető kocsma kandallóval” - Szálinger Balázs verse a Bárkából. 

„Mire a vén halász pipájából felszállnak a parázscsillagok, / nyugtalan kapkodásommal / meghántom magam.” Koman Zsombor versei a Bárkából.

„hűs lankákon karcsú karóra tűzve / sorakoznak szőke szénaboglyák, / a kontyukat az elfutó egekkel / fehér fátyolfelhők körbelobogják” - Eszteró István versei a Bárkából. 

„Életkép faluról: sietős Misikének a kocsma / pultja felé kies útja a kertek alatt, eredőjét / minden bűnöknek nyelvére kiontani készül.” Részlet Bálint Tamás kiseposzából, a Szennyesből. 

„Bizonyos szempontból / úgy kéne működnünk, mint az okostelefonok. / Írja ki a homlokunkra a vérünk, / hogy már csak 8 százalékon vagyunk.” Bagi Iván versei. 

„Onnan tudom, öregedek: //  fogadom a követeket, / akik az elmúlástól jönnek. / Hogy a kezem néha remeg” - Vörös István versei a Bárkából. 

„hatalmas kígyóval álmodtam / az éjjel, csontokat ropogtató / szorításairól. felnőtt férfiakat / elnyelő, vonagló zsáktestéről.” Kürti László versei a Bárkából.