Versek

„És mikor majd / leszáll a bukaresti vonatról, / érzi meg, érti meg, / megtudja!: / az érkezés mindig / egy túlgondolt / otthon.” Karkó Ádám verse. 

„Arca friss haván / barackvirág a mosoly. / Szíve: tömegsír.” Both Balázs versei a Bárkából. 

„mintha a kéreg alatt izzadnának a fák / a zöld levelek a rügy körül úgy ütődnek / össze mint egy csöndes miatyánkban / az alany és az állítmány / de nincsen meg a mi országunk / ez egy idegen...

„Minden mozdulatod trauma. Hiába gyakorlok / titokban hajnalonta, így is jó pár aszfaltrepedésen / keresztültollak. Nélküled kevés vagyok ahhoz, / hogy túléljem halálod.” Papp Attila verse. 

„A szemedbe nézek, mintha a Napba, / vak vagyok, mégis boldog, / értelmed fénye melenget, / Oidipuszként bolyongok.” Mogyorósi László versei a Bárkából. 

„Nem azt élem, ami történik, / amit átéltem ‒ az történik. / Ha a költő elhagyná önmagát, / sohasem érne fel az égig.” Banner Zoltán versei a legfrissebb Bárka elejéről.

„bele kellene vakulni ebbe a nevetésbe, / ebbe az elkobozhatatlan pillanatba, / ami a következő vizit előtt, / ha pár percre csak, / de elhitette velem, hogy / sose halunk meg.” Csillag Tamás versei...

„másnap felhívom / a pszichiáteremet. be akar küldeni, de én nem / megyek. ezért mindennap jön. azt hiszik, / szeretőt tartok. valld be, hogy szukád voltam csak. / az ölem holdkráter. holdad vagyok....

„Nincs itt semmi látnivaló. S mégis. Egyre / merevebb lesz, tömörödik a tér. Embertelen / a hallgatás. Szétömlik arcodon a formátlan / beismerés, vonásaid világítanak.” Taizs Gergő versei...

„Akkor már javában tavaszodott és a tavak / szeméről leolvadt a hályog Később kopogott / csak be hozzá Halkan mint írók szellemi kávé / házak ablakain Bocsánatkérőn Részegen”. Zalán Tibor...