Versek

„Ha beleesnék egy aknába, utánam ugranál? / Vagy hagynád, hogy zuhanjak, merüljek, / és aztán ezzel a tátongó hiánnyal élnél? / Ha elkapna egy ragadozó madár hajamtól, / utánam repülnél, hogy azonnal...

„két álom között kialvatlanul / mégis téged szólongattalak / mennyi elfecsérelt idő / mégsem térhetünk vissza / érvénytelenítettelek / – jogszerűtlen használóm lettél / mióta kijelentkeztem belőled” –...

„Az ég, az ég, az sosem lesz üres, / a csillagászat előkészület / az Isten nélküli világ megértésére, / így ért az ember végül mindent félre, / és lesz társa az örök rémület, / amit a hittel próbál...

„Gyengéd újra a táj, tágul a tér, bizony / boldogasszonyi föld ez, s kikopott egén / már nem perzsel a nap, futnak az ördögök, / emlékezz, Ataisz felett.” Bánkövi Dorottya versei a Bárkából. 

„Az idő mindig segít. Ajtót festeni a kép közepébe, / akkor is, ha nem látszik. Csak várakozni kell a kép előtt, / a látvánnyal szemtől szemben, miközben lassan / helyükre kerülnek a részletek.” Jász...

„ebben az örökös esőben / széttolódnak az irányok / Ha nem megy sehova / akkor sincs már ott / ahol maradni akart / Ha nem biztos / a holvan / hogyan lehetne / bizonyossága arra / hogy van” – A...

„Csak a gazdag asszony szíve kőkemény, / egyedül az nem lágyul meg soha, / bármilyen ékes verssel udvarol, / megtörik rajta Bálint ostroma.” Gömöri György versei a Bárkából. 

„Él valahol egy ajándék. Elhúzott, sárga függöny, ablaküvegen kibámuló, ébredő kisfiú, a szürke reggel horizontján távozó varjakkal. Ajándék, hogy ők repülhetnek, mindenkit elhagynak, ő pedig marad...

„Nem akart elmenni a zártról, pedig folyamatosan balhézott. / Velünk soha, az ápolókkal állandóan. / Több gyógyszert akart. / A napot akarta átaludni és az éjszakát sem tudta. / Vacsorára sonkakrémes...

„a te életed / ha nem zenélsz / egy hajszálon függ / minden / amit a kapitány mond / csak ígéret” – Gyukics Gábor versei a Bárkából.