Prágai Tamás
Tanévkezdés a Kisbélában
Olajos az arca, és mintha meggyűrték volna, mint egy rongyot. Ceasar, március tizenhatodikán. Merev, fennkölten hullamerev. Ragyák és szemölcsök, ragyák és szemölcsök.
Most fölkel, odamegy az ablakhoz, félrehúzza az elszürkült, műszálas függönyt, a könyökével majdnem lesodor valami nyomtatványt a regiszterpolcról. Metálszínű, egyes BMW Coupén legel a tekintete; egy gépen, amely hivatalosan nem is létezik, nincs is forgalomban, valami reklámújságból pöccent a parkolóba a Kisbéla elé. Megint lehuppan, hátradől, nyöszörögteti a széket. Pár centivel arrébb helyezi magát, a regiszterpolcra könyököl, éppen eléri a parafa órarendtáblát.
Az igazgató hátrahanyatlik a műbőr forgószékben. Óhatatlanul eszébe jut, nehogy a látogató elbabrálja a zászlókat. Szerencsére nem. Épp csak belepiszkál a sűrűn teletűzködött órabeosztásba, a zászlócskák ez egyszer megússzák.
- Nekem azt mondta a Feri, hogy gondjaid vannak. Nekem a Feri jó barátom. Igen jó barátom, erről ennyit. Ha azt mondja, hogy segítsek neked, akkor én segíteni fogok neked.
. „Melyik Feri? Aki a seggedbe....?!" Inkább nem mondja. Zsemle méretű a gyomra. Ha a Feri azt mondta, hát azt mondta. De ki lehet az a Feri? És a rózsaszín öltöny? Ezt honnan akasztotta le ez a majom?
Ahogy a majom megmoccan, az öltöny színe bordóba csap át.
Színjátszó. Mint egy kaméleon.
Most mondani kell valamit. Arról, hogy mi is a gond.
- Lelépett... a nyelvtanárom. Most, tanévkezdéskor.... Nyolc éve volt nálam... némettanár. Egy német srác volt.
- Szóval, te vagy itt a főnök? A góré, mi?!
Igen, ő a Nagybéla a Kisbélában. Időnként Nagybuci. Van persze még egy Nagybéla: a társintézmény. IV. Béla Gimnázium és Általános Iskola. Az általánost Kisbélázzák, a gimit Nagybélázzák. Rend van.
Miért szeretik annyira a ragadványneveket?
Bólint. Igen, ő itt a góré. Jelenleg. Nagy Béla, történelem és latin szakos tanár. Igazgató.
- A nevét tudod? Vagy legalább, hogy hova jár, vagy valami ilyesmit? Mert lófüttyre nem lesz meg, annyit már most mondok, arra ne számíts! Már nem olyan világ van...!
Mutatja ujjal, milyen világ van.
Mit akar ez megfogni?!
- És azt is tudni kell, hogy mi legyen vele. Azt előre megbeszéljük. Annak alapján, hogy... milyen természetű a problémátok... Ha csak arról van szó, hogy rá kell morogni, hogy emlékeztetni kell, akkor teszem azt purhabot nyomunk a kipufogóba. Nem nagy ügy, de neki benne lesz két- vagy háromszázezerbe, az már a verdától függ. Ha csak erről van szó, te is olcsóbban megúszod. Értjük egymást? De ha már komolyabban rámegyünk... mi is bepöccenünk.... Esetleg testi sértés, vagy nyolc napon túl gyógyuló... Mindent meg lehet beszélni, ha érted, hogy mire gondolok, de akkor már ezeknek a dolgoknak megvan az ára.
- Izé... nem is gondoltam... erre a megoldásra....
Vészfék. Sínszag. Gondolkodjunk máris alternatíván. Ez a majom mindjárt elvágja a torkom. Menekülési reflex.
- Fizetni tudsz?
Torokszárazság.
- Hogyne, természetesen megvan a keretem.
- „Megvan a keretem..." Hát te aztán jól tolod. Mert azt mi nem szeretjük, ha az anyagiakban nincs meg az egyetértés. Korrekt üzlet, nincs átbaszás. Mennyit szántál rá?
- Százhatvanezer körül... ez persze bruttó... meg kell néznem pontosan a bértáblát... ebből a keretből tudom megoldani...
Kik lehetnek a „mi"?
- Látod, lehet veled tárgyalni. Ezt szeretem. Mi van ma? Kedd? Rendben van. Ideadod a százat zsebbe minden kedden, lepapírozni nem kell. A többi marad nálad, mert azt akarom, hogy te is jól érezd magad. A Feri barátja vagy. Majd kapard össze, mit tudsz arról a fritzről, a nevét vagy ilyesmi, vagy, hogy a haverjai hogyan szólítják, a többi az én gondom.
- Ez havonta van.... Havonta ennyi. Ennyit tudok garantálni. De még hozzá jön az osztályfőnöki pótlék....
- Na várjál, álljunk meg egy pillanatra!
Előrehajol, majdnem kiesik a székből. Víziló, a medence szélén. Rákapaszkodik a rácsra. Fújtat, izzad. Kopasz fején lefolyik az izzadság. Érezni a szagát. Cigarettaszag. Cefreszag. Férfiillatszer. Főemlős? Mégis inkább majom. Az öltöny ujja beakad a szék karfájába. Összehúzott tekintet. Nem szeretnék én lenni a fritz. Az iskolában tilos a testi fenyítés. Nagyon tilos. Egészen kicsi Nagybuci vagyok. Feri segíteni akar?! Rosszul teszi. Feri, aki az ismeretlenben vagy, ne legyen meg a te akaratod...!
- Szóval azt mondod, havonta adsz egy kilót, mi meg elhozzuk neked a fritz skalpját?
- Nem, nem, nem! Valami félreértés.... Feri rosszul mondta... Nem akarom, hogy elhozd nekem a fritz... khm... skalpját. Nekem az a problémám, hogy jelenleg nincs németesem. Indul az év, és itt állok németes nélkül. Na már most honnan akasszak én le valakit, aki tud is németül? Tanév elején? Ez a gond, egészen pontosan ez a gond! Az elsősök szüleinek meg már beharangoztuk az anyanyelvű tanárt...!
Állkapocs előre. Merev. Főemlős, felehetően, főemlős. Nem gondolkodni. Mondani neki valamit, megköszönni a segítségét. Kitessékelni. Udvariasan kitessékelni, üdvözölni Ferit.
- Hogy kerítsek én neked egy fritzet száz rugóért?!
Kiránt a faliújságból egy rózsaszín zászlócskát, beledöfi az íróasztalba.
Nagybuci vagyok, nem rezzenek össze. Petrásné Toll Zsófia. Magyar nyelv és irodalom. Övé a rózsaszín. Az ötödik A osztály hiányolni fogja. Lyukasóra. Per momentán, ez egy lyukasóra. Sebaj, majd visszatűzöm a helyére. Hátradől, kifújja a levegőt. Ez az, hátradőlni. Vállvonogatás, ez már aztán nem az én problémám, haver. Sajnos, éppen az én problémám. Nincs is száz nettó. Nem jön ki annyi. Majd valahogy kipótlom, talán az osztályfőnöki pótlék. Szakkörpénz. Napközis befizetés. Osztálypénz. Az osztálykirándulás és a sportszakkör a szülőket terheli. Főemlős. Purhabbal kitöltöm a vastagbelét. Nem vigyorogni. Rózsaszín öltöny. Színjáték. A fritz majd ledolgozza a különbözetet. Ha nem tetszik neki, keresünk más megoldást, aminek ára van.
- Na, ide figyelj....
Az állkapcsa előre mered. Rág, Szemében isteni szikra.
- Megoldjuk neked, lesz fritz. De az árat még gyúrjuk egy kicsit, mert ebbe a keretbe, amit mondtál, ebbe nem fér bele. Én nem jövök ide neked a százasért, mert annyiért nem koptatom a talpamat. Majd ideküldök valami srácot, a százasból az ő pénze megvan, hogy ide kijön. Mert akkor már megtankol, iszik valamit, esetleg megkajál... de valami apró még marad is a zsebében. De akkor még mindig ott van a fritz problémája. Koreai neked nem jó? Vagy kínai? Mert azt meg tudjuk oldani, talán még ennyiből is. Nem, látom a szemeden, hogy nem jó. Ferdeszeművel nem leszel elégedett. Neked egy fritz kell, mi? Tudod, hogy az egy uniós állampolgár? Mi? Az uniós állampolgár, az azért rázós....! Úgyhogy a gyerek mégis kijön minden második kedden.... Vagy tudod mit? Kijön minden kedden a gyerek, te meg kapsz egy tuti németet! Tőlem akár a radiátorhoz láncolhatod....!
De meg kell mondanom neked, hogy nem szeretem az ilyet. Látom rajtad, hogy kulturált vagy, és egyébként mindig az ilyenekkel van a baj. Egy kulturált disznó, mi? Hogy minek neked az a német, én azt nem kérdezem. Az a te dolgod. De aztán, ha meg lelécel, akkor én leszek a rossz fiú. Ha meg telefújja a világot ilyen emberjogi dolgokkal, akkor megint bent vagyok a vízbe. Ha koreait akarsz, egy kis ferdeszeműt, az rendben van. Egy kis tajvani nekem is volt, egy olyan kiscsaj. Mert én már ilyen vágású vagyok, a csajokat szeretem. Nagyon jól szórakoztam vele. De, tudod, ezzel a némettel most feladod a labdát. Jó, ne is mondj semmit, az ízlésbe nem lehet beleszólni. Ha én a Ferinek megígértem, hogy segítek, akkor segítek. Mert én ilyen vagyok. Ezt majd azért domborítsd ki neki. Te meg csak rakd össze a pénzt, hogy ha jövő kedden jön a gyerek, akkor előre oda tudd neki adni a két hónapot, az akkor nyolcszáz. A gyerek meg hozza neked a fritzet. Csak hogy összefoglaljam: a német ára hetente egy százas. Mire kell neked egyébként? Úgy értem... mire használjátok?!
- Nyelvóra... heti huszonhárom óra kötelező óraszám... Anyanyelvű tanárt hirdettünk....
- Nyelvóra? Hát te aztán tudsz valamit, haver! Látszik, hogy olyan művelt koponya vagy! Az előbb „keret", meg „garantálni"... most meg ez a „nyelvóra"... tudok tőled tanulni. Akkor orálisan megy? Ezt most teljesen komolyan mondom, örülök, hogy tanulok tőled. Szóval a kis krapekoknak fog nyelvórát tartani a fritz, mi?!
Haha!
Ezt már megnézném. Egyszer majd bejövök, és megnézem, mit tud a német. De ne izgulj, nem akarok beszállni, én már ilyen vágású vagyok. Egyenes, érted?!
A hallgatás tornya. Csend van. Vár. Nem tudom odaadni a százast hetenként. Mit eszik egy radiátorhoz láncolt fritz? Majd etetni fogják, mint a macskát. Nagybuci vagyok, én vagyok itt a góré. Én mondom meg, hogy mi lesz.
- Ez így nem megy, nem tudom megoldani.
- Mi van?!
- Nem megy az, hogy egy kiló hetente. Mondd meg a Ferinek, hogy köszönöm a segítségét. Keresek más megoldást.
Üvegcsend. Remeg az asztalba tűzött rózsaszín zászló. Jobb lenne, ha mégis főemlős lenne. Jobb lenne, ha mégsem lenne főemlős. Nincs jó döntés. Leharapja a fejemet, megrágja, kiköpi. Pótlékot kér majd a takarító. Fejetlen Nagybuci. Fejetlenség. A tanári testület vérvesztesége. Előrehajol, rág. Alsó állkapcsának másfél tonna a nyomatéka. A nagyőrlő és a kisőrlő közt őrlődöm. Mondani valamit, mielőtt megszólal. Hallgatni arany. Silentium est aureum.
- Nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény srác vagy. Megmondom őszintén. Komolyan beszélek, megizzasztottál. De nem baj. Nekem jó érzés az, hogy tanulok. Tanulok valamit tőled. Az elején, ahogy itt ültem a kispadon, nem értettem, hogy mit akar a Feri veled. De most már rendben. Fasza csávó vagy. Hogy ezt én mondtam, azt is mondd majd meg a Ferinek. Most elmondom neked, hogy mire gondolok. Elhozom neked a fritzet, csak úgy, üzleten kívül. Nem kell a zseton, megoldom barátilag. Csak annyit kérek.... mondd ezt majd el a Ferinek, ahogy én most neked elmondtam.
Magasba emelt mutatóujj. Elhozza a fritzet, lefagyasztva. Mikróban kiolvasztható nyelvtanár. Elmondom Ferinek, ízlett a fritz. Nem kell a százas, nem jön a gyerek hetente. Csak a fritz jön, leláncolom a radiátorhoz. Túl száraz. Száraztáppal ne etessük a nyelvtanárt.
Föláll, a rózsaszín öltönyujjban dagadnak az izmok. Megmozgatja a vállát, nehogy szétpattanjon a zakó. Tényleg izzad, nincsen semmi közte és az Isten közt. Teljesen kopasz. A fritzet lefóliázva vagy darabolva hozza el. Hála! Megáll az ajtókeretben.
- Tudod, megmondom én neked barátilag, hogy nekem ilyen kemény megbeszélésem még nem volt.
Kilép, a helyére beáramlik a szabad levegő. Szellőztetni kell, hogy egészen kimenjen a szag. De visszajön majd, hóna alatt rugdalódzó, fekete fóliazsákkal. Nagybuci vagyok, odaláncolom magam a radiátorhoz, várom.
