Halmai Tamás
Skócia
Ritának, Lacinak
A gyermek tud, de nincs hozzá szava.
Mi beszélünk, de hol már a tudás?
Minden tengerünk északi, haza
akkor érünk, ha vár Jeremiás.
Sarutlan táj. Skót mezők. Estelente
az ősz rendeletei mennybe hívnak;
de magna charta még a nyár, és benne
nincsen, mi páros létet meghasíthat.
Aki közel, abban távolság érik;
gyémánt, ha gyúl, ketten csiszolják fényig –
ha fényesítik egymást. Megszentelt bűnt
imává költenek tengelykorok.
Minden tengerünk északi, de bennünk
még Atlantiszi-óceán csobog.
A lények alkalma
„[Aquinói Szent] Tamás nem a bűnnel foglalkozik
elsősorban, hanem a boldogsággal és az erényekkel.”
(Deák Hedvig nővér, domonkos szerzetes)
Megint ez a neorilkei hajnal:
világokkal van tele a világ,
csupa születés, csupa halhatatlan
kezdemény köszönti a reginát.
Sokirányú, de egyszépségű tér ez.
Merő igenlés a lények alkalma,
teljességeid dús eredetéhez
járulási szándékot szorgalmazva.
Az engesztel meg, akit elengedtünk?
Hölderlinek és szelíd vadak együtt
tornyot laknak, szerzetesrendet szerző
poétikát tanul fűszáltól felhő –
s hallani már, hallani, hogy zsibongnak
a temetőből kilakoltatottak.
Tengerifű
Vonatkozások. Terek. Tárgy, alany.
Illetések és érintések. Testek
uszamlása a térfogattalan
mértanokban – mint akik kiterjednek,
de kijjebb terjed náluk a tudat,
és tudatnál a tudattalan áram,
és áramnál a származásukat
céllá feledő szentek valahányan.
Ők ismerik a nevet, ami ország.
Hát bocsásd meg a mindennapi éhet,
a kánai menyegzőn megkísértett
gonoszt, ki sírt, hogy vétkét elorozzák.
Tengerifű vízzé váltott boron:
kegyelemmel teljes az irgalom.
Textúra
„egy a szükséges dolog”
(Lukács 10,42)
Tenyeréből erednek folyamok
öntözni hegyek alját, orom nőjön,
széltében meg öröm, hol legelőkön
oroszlán is füvekért toporog.
De kézfején a ráncok? Az erek?
A fény csobogta vénák tejutak,
és a szervrendszer cizellált tudat
összeismerni széttárt tereket.
Ne szűnd a szépet, és az már szabadság.
Hol sose jártál még, oda térj vissza.
Reggeleinket három űrre szabták,
estéinkkel pulzárok takaródznak –
eszmélet textúrája szakadozhat:
Isten is igényt tart nappalainkra.
Megjelent a Bárka 2022/5-ös számában.
