Tóth Csilla
Miért nem írok verset a tavaszról
ma reggel valami úgy zavar
írtam egy verset még tavaly
az őszről, benne egy őszi kabát
könnyed kis vers volt, adta magát
könnyed kis vers volt a vers az őszről
az eső csorgott a háztetőkről
a versben, mit könnyedén szereztem
míg ültem egy osztályteremben
míg ültem a fűtött iskolában
kávéztam közben vagy teáztam
a levélről írtam, mi a földre lehullt
írtam egy verset, mert így alakult
néztem a fákat az ablakon át
és ittam egy forró csipketeát
az alma piroslik, a csipke is érik,
én írtam is róluk becsengetésig
könnyed kis vers volt, megírtam gyorsan
fogalmam sincs, hogy azóta hol van
a papírlapot a zsebembe tettem
az egészről aztán megfeledkeztem
ősszel volt mindez és lám azóta
a kertben kinőtt a sok szamóca
pollenek szállnak a magasban
mert időközben itt tavasz van
de erről nem írok verset én
ez a vers nem jön könnyedén
az a vers nem jön könnyedén
ahol a sor végén rím az én
és eszembe jut az őszi kabát
mikor a vers csak úgy adta magát
könnyed kis vers volt, őszi sanzon
amit megírtam, szinte random
szünet volt épp és ittam a kávét
a verset megírni öröm volt, játék
történt ez Pesten, ősszel, tavaly
most nem megy az írás, és ez zavar
Haleledel
Dobtam a halnak egy
egy babdarabot,
mire a halam ráharapott,
bevallom,
aggódtam előre,
hogy a lélek majd távozik belőle,
ha a babdarab darabja a szájában haladva
a torkára akadna.
Hogy békés emésztése közepette
a babdarab koporsószöge lesz-e,
vagy egy bab neki meg se kottyan,
figyeltem hosszan,
s e pillanatban kihirdetem,
bab ide- bab oda, nincs haltetem,
hol
az imént nem éppen babra ment a játék,
most egy jóllakott halat láték.
