Olvasónapló

megyek_ut__nad.jpg

 

Mazán Nikolett

 

Daru mi vagyunk

 

Gerlóczy Márton fogalmazta meg a következő mondatot: „Ha eloldjuk a köteleket, többé semmi sem köt majd a múlthoz, ami elől menekültünk.” Korábban is biztos voltam benne, hogy közvetve rengeteg kapcsolat és következmény húzódik a már mögöttünk halmozódó múltbéli események és az előttünk álló, megjósolhatatlan jövő között, de miután elolvastam Grecsó Krisztián Megyek utánad című művét, ez a tény valósággal megmásíthatatlanná vált számomra.

A 2014-ben megjelent kötet a korábbi Daru-történeteket foglalja csokorba, méghozzá regény formájában – ennek köszönhetően számos utalást fedezhet fel az addigi művekből az, aki már találkozott a szerző munkásságával, fontosabb karaktereivel. A Megyek utánad az 1980-as, illetve 90-es évek Magyarországába repíti vissza az olvasót, a rendszerváltás idejére. A helyszín egyértelműen a vidék, egy kis falu, amely teljesen magában hordozza a kor és a kor embereinek szellemét, értékrendjét, habitusait – erre a világra, amelyben szinte lehetetlen „kasztot” váltani, mert mindenki ismer mindenkit, valamennyire már maga a borító is utal az Ikaruszra emlékeztető sárga busszal, illetve a faluvég jellegzetes kietlenségével.

A történet középpontjában Daru, egy iskolás kisfiú, gimnazista kamasz, egyetemista, majd felnőtt férfi évtizedeken átívelő belső útkeresése áll, leginkább azt a kérdést felvetve, hogy vajon mennyire befolyásolja az ember egyéniségének kialakulását a szerelem – mert „a nők tesznek valamilyenné.” A regény tehát végig a férfi-nő kapcsolatot és annak milyenségét tartja fókuszban, a kisiskolás kortól elindulva, a diákszerelmeken át, a házaséletbe bepillantva, egészen a válásig, majd az azt követő és hatalmas fordulatot jelentő különleges időszakig, mindemellett megmutatva a főszereplő nőkhöz való viszonyát és a benne végbement változásokat egyaránt.

A Megyek utánad epizodikusan épül fel, a részek mégis szervesen kapcsolódnak egymáshoz, tökéletes egységet alkotnak, hiszen gyakran történik visszautalás az előző szerelmekre, kapcsolatokra. Nyolcból hét alkalommal női név az epizód címe, így az adott részben mindig a Daruhoz aktuálisan kapcsolódó személy kerül középpontba, legyen az diákszerelem, futó kaland vagy csupán plátói imádat tárgya.

A sor Lilivel kezdődik, aki gyerekkoruk óta Daru legjobb barátja, a fiú pedig nem is szeretné, hogy ez valaha változzon. Lili azonban lassan elkezd nővé válni, ekkor tapasztalja meg Daru először a szerelem érzését, hogy milyen vékony a barátság és a szerelem közti határ – Lili természetesen nem tud hasonlóan érezni. A kettejük kapcsolatában bekövetkezett változásokat olvasva, szinte azonnal Karinthy Frigyes egyik legismertebb idézete jutott eszembe: „Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?”

Az első szerelem után újabb és újabb érkezik Daru életébe, mindegyik elvesz és hozzátesz valamit a belső énjéhez. Minden nő más valamiben, mint a többi, így a kapcsolatokat mérföldkőnek is tekinthetjük a férfi személységének kialakulását illetően. Eszterhez a gimnazista évek alatt kerül közelebb, és lány azonban hatalmas törést okoz benne, olyat, amely az egész életét megváltoztatja. Gréta feloldozást jelent Darunak, de a kettejük kapcsolata már azelőtt véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Petra férfit akar faragni belőle, azt várja tőle, hogy véleménye legyen, tudjon dönteni – akkor is, ha rosszul. Daru valamelyest megnyugszik, mikor rádöbben, „nem ő a kevés, Petra a sok.” Sára mellett életében először szeretővé válik, és rájön, a szerelem rengeteg fájdalommal jár. Adél kitűnő lehetőségnek bizonyul számára egy régóta tervezett bosszúhoz, végül a saját sorsával a lány akaratlanul is még nagyobb sebet ejt rajta. Gréta időközben visszatér, ismét egymásra találnak. Összeházasodnak, de a házasság egy-egy momentumára csak a válásnak nevezett procedúra során pillanthatunk rá.

Juli van – ezt az utolsó a részt tekinthetjük a regény jelenének, a címadás is egyértelműsíti Juli szerepének állandóságát. Daru a válás után elköltözik, lassan megváltozik az élete. A kötet címe is csak itt válik egyértelművé – a kötet végén, egy Lilivel való találkozás után Daru ígéretet tesz, nem hagyja, hogy tovább gyötörje a múlt, az emlékek és a korábbi kapcsolatok, nem marad le többé Julihoz képest. Megbékél az eddigi történésekkel.

Grecsó Krisztián nem életrajzi könyvvel ajándékozta meg a publikumot, mégis nagyfokú személyesség jellemzi a történetet, ennek egyik oka lehet, hogy a főszereplő ugyanazt az utat járja be, mint a legtöbben fiatalkorukban, az olvasó tehát könnyen magára ismerhet, így Daru örömei, fájdalmai és kétségei egyaránt ismerősen hatnak – mégsem tűnik lerágott csontnak az út, amit megtesz.

Nem egyszerű olvasmány a könyv, képtelenség este hullafáradtan, már kikapcsolt aggyal nekiülni – próbáltam. Figyelmesen kell haladni, átrágni magunkat a mondatokon, csak úgy lehet megérteni, mi és ki milyen változást hozott Daru életében, személyiségében. Így rakódnak szépen egymásra a rétegek, így alakul ki az a belső Daru, aki a könyv végén már egészen boldognak tűnik. Minden kapcsolatot, lányt tekinthetünk egy lépcsőfoknak a végkifejlet felé, de talán mégsem volt teljesen igaz, hogy „a nők tesznek valamilyenné”. Nem csak ők. Valószínűleg mindenki tesz valamilyenné – évtizedek múlva ezért is emlékezett Daru jobban Balázs, az esküdt ellenség és örök rivális évekig tartó befolyására, mint Lilire, az első szerelemre. Hiszen nem csupán azok alakítanak bennünket, akikhez pozitív érzések vagy hosszú hónapok alatt kialakuló szép emlékek sorozata fűz. Egy néhány perces beszélgetés, egy rövid találkozás is hathat ránk mélyen, alakíthat át bennünk valamit gyökeresen.

Így tulajdonképpen mind lehetünk az elbeszélő, aki nem egyszer bevallotta: Daru én vagyok. A soha véget nem érő útkeresés és a mások által bennünk is végbement változások a főhőssel azonossá tesznek bennünket. Ezért kicsit mindenki Daru.

 

Grecsó Krisztián: Megyek utánad, Magvető Kiadó, 2014., 3499 Ft


 

Főoldal

2018. augusztus 23.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái
Versek
Nagy Magdolna versei Tatár Sándor versei Varga Imre versei Juhász Róbert versei
Prózák
Rhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzetMárton László: Vagy inkább miatta...
Kritikák
Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezeteUram, a kezedet kerestem
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA