Papírhajó - Mentőöv

Vil__gv__ge_als__.jpg

Világvége alsó, avagy népmesék újratöltve

A mesekönyv írói közül hárman is válaszoltak Schütz  Gabriella kérdéseire.

 

Kertész Edina

 

– Hogyan született meg benned a gondolat, hogy egy népmeséket újragondoló gyűjtemény láthasson napvilágot?

– Ha jól emlékszem, egy szép tavaszi napon pottyant ki a fejemből ez a gondolat. A népmesék folyamatosan jelen vannak az életünkben, és arra gondoltam, izgalmas lenne megtudni, a mai mesélők – akik manapság könyveket írnak – milyen történeteket mondanának el. Mivel szerkesztőként dolgozom, és a kiadónak is tetszett az ötlet, megtehettem, hogy rögtön fel is kérjek tíz írót, és megírjuk a saját meséinket.

– Miért pont az égig érő paszuly meséjét választottad?

– Rengeteg szimbólum sűrűsödik össze ebben a történetben. Hogyan válj felnőtté, ragadd meg a lehetőséget, vágj bele az ismeretlenbe. Ki szerettem volna próbálni, milyen lenne, ha egy régi mesében a fiú főhőst lánnyal helyettesítenénk, aki most az egyszer nem azt várná, hogy megmentse a herceg, hanem felkapaszkodna azon a bizonyos babszáron, bemerészkedne az óriások birodalmába, megbújna egy gigantikus kelbimbó mögött, és ellopná az óriástól a távcsövét. A napokban a fiammal elültettünk egy varázsbabot, most locsoljuk. És nagyon vágyom egy csillagászati távcsőre, persze csak amolyan amatőr fajtára, még gyűjtenem kell rá.

– Mi volt a célod, mit szerettél volna megmutatni a meséddel a gyerekeknek?

– Csak remélem, hogy a gyerekek számára is élvezetes lesz máshogy olvasni a régi történeteket, elszakadva azoktól, vagy éppen visszakanyarodva hozzájuk egy teljesen más helyszínen, mint például a Minecraft selyemfüvű rétjén, ahol, valljuk be, a gyerekeink legszívesebben töltik mostanában az időt. Szerettem volna, ha felkelti a kíváncsiságukat ez a könyv. És azt szerettem volna, ha ugyanolyan erősen hatnak rájuk ezek a történetek, mint a régi népmesék. Ennél többet író nem kívánhat.

– Szerinted miért különleges ez az antológia?

– Kortárs népmesék – ez eleve egy ellentmondás, és nem készült még hasonló kötet. Csakis ebben a kötetben fordulhat elő, hogy Mátyás király mackóbundát vesz álruhául, vagy a farkas és a róka a kínai palotapincsiék raktárában ragad. Az sem megszokott, hogy a királyfi vonattal utazik, diákjeggyel, megkeresni a királylányt, és még sorolhatnám napestig. És a plusz különlegessége, hogy Máray Mariann illusztrálta, a képei pedig eleve különlegesek.

 

Lackfi János

 

– Mit szóltál a felkéréshez, hogy egy olyan antológia készítésében vegyél részt, melyek a népmeséket gondolják újra?

– Régi mániám, és nem csak nekem, hogy a régi sztorikat minden korban újra meg újra el kell mesélni, a régi versekből új és új átiratok kell készüljenek, a régi dalokat újra kell dalolni. Ez a kultúra terjedésének természete. A meséink afféle mémek, ősképek, amelyek fontos dolgokat árulnak el rólunk, tükröznek valami ma is ránk jellemzőt.

– Miért éppen a Mátyás király és a medve című népmesét választottad?

– Mátyás nagyon fontos karakter a magyar néplélekben. Mindig igazságos vezetőkre vágyunk, nyilván azért, mert kicsi és nagy vezetőink olykor kiskirályok, basák vagy helyi nagyarcok. Mátyás az IGAZI igazságosság embere, átlát a szíveken és szándékokon, és furfangosan mindig érvényt is szerez igazságának. Valahol Superman és Jézus Krisztus tájékán kereshető a rokonsága. Szóval nagyon ősi és nagyon mai vágyra építenek ezek a mondák.

– Szerinted miért fontos a népmesék újragondolása?

– A nyelv gyorsan öregszik, és egy pörgő korban a fiatal olvasónak kevésbé van türelme az öreges beszédhez, hiszen mindent rögtön fogyaszthatóan, képekbe ágyazva tesz elé a virtuális valóság. Szóval, ha az irodalom, a mese versenyképes szeretne lenni, érdemes újrafogalmaznia magát minden kor szavaival.

– Írnál még hasonló mesét?

– Sőt, írtam is, BookR-változatban két másik Mátyás-mesém is fellelhető a neten, az egyikben a mai Kolozsvárra, a másikban a mai Felvidékre látogat el a királyuraság, és eléggé meghökken a nagyáruházakon, giroszosokon és az autóforgatagon. Lesz is belőle galiba, de rendesen!

 

Mészöly Ágnes

 

– A te meséd A malacon nyert királylány. Miért áll ez a mese közel hozzád?

– Nem tudom pontosan megmondani, régen miért szerettem ezt a mesét, de ha jól emlékszem, ebben mindenképp szerepe volt Reich Károly illusztrációjának is... Felnőtt fejjel meg talán azért tetszik, mert egyszerre beszél a véletlen és a tudás hatalmáról.

– Miért fontos népmeséket is hallgatni gyerekként szerinted?

– A népmesékben alapkérdések és alapválaszok vannak, amelyek biztonságot adhatnak az olvasónak-hallgatónak egy ilyen gyorsan változó világban is. A mai korra adaptált változatok talán megkönnyítik a népmesékben rejlő bölcsességek felismerését, talán közelebb hozzák a gyerekekhez a műfajt. De ebben nem vagyok biztos egyáltalán.

– Mit ad ez a kötet szerinted az olvasóknak?

– Szórakoztató, vicces, elgondolkodtató történeteket. Olyan meséket, amelyek után fel lehet csapni a régebbi népmesegyűjteményt, rákeresni az eredetire, azt összehasonlítani az újjal, elbeszélgetni, mi hogyan változott az idők során, és ez hogyan jelenik meg az írásokban. Tehát akár kiindulás is lehet érdekes és hosszú beszélgetésekhez.


 

Főoldal

2018. június 22.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elmarad Grendel Lajos békéscsabai estjePénteken adják át a Szép Ernő-díjakatNyilvánosságra hozták a Prima Primissima idei jelöltjeitKínai szerző kapta idén a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Nagy Magdolna versei Tatár Sándor versei Varga Imre versei Juhász Róbert versei
Prózák
Rhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzetMárton László: Vagy inkább miatta...
Kritikák
Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezeteUram, a kezedet kerestem
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA