Szabó Fruzsina
A szorongások könyve
Grecsó Krisztián: Lányos apa
A Lányos apa című kötet tárcái egyfajta összegzéssé állnak össze, visszacseng belőlük Grecsó Krisztián eddigi munkássága: az író, immár apaként, megkísérli más megvilágításba helyezni a korábbi műveiben feldolgozott olyan problémaköröket, minta a Móriczéhoz hasonló paraszti és városi lét közötti identitásválság, bűntudat és feloldozás, családi traumák. Ezek gyakran további kérdéseket vetnek fel, melyek közül az Elég jó apa vagyok? képezi a könyv gerincét: „Saját tétjeim voltak, úgy rontottam el az életem, ahogy akartam. De most, hogy mindenképpen minta leszek, norma és alap, ezen is elkezdtem aggódni. Annyira szeretném nem nagyon rosszul csinálni.” A kötet aktuális témákra is reflektál, mint például a poszt-Covid-életérzés, és az orosz–ukrán háború.
Grecsó Krisztián kötete három egységre bomlik: a középső, Lányos apa című rész – eredetileg a Nők Lapjában publikált tárcasorozat – szövegeinek középpontjában főleg a lánya, Hanna áll, azonban a fedőréteg alatt felfedezhetjük a szerzőtől már ismerős témákat: az egyik generációról a másikra szálló viselkedési sémák felidézését és a gyermekkori sérelmek számonkérését, illetve újrakeretezését. A két keretként szolgáló fejezet tárcái, melyek a Valami népihez íródtak, de végül nem kerültek bele, korábban a Telexen, a Vasárnapi Hírekben, a Népszavában és a Magyar Konyhában jelentek meg. A földek emberei ciklus írásai inkább az író kisgyermekkori emlékeiből és felmenőinek családi anekdotáiból épülnek, míg a Minden könnyű volt több tárcája az első szerelmek személyiségformáló erejének kérdéskörét boncolgatja.
A földek embereiben Grecsó Krisztián többször megpróbálja az édesapja emlékéhez fűződő érzéseit feltárni. Ezeket a tárcákat a kitapintható zavar, érzelmi akadályoztatottság, folyamatos megakadás és újrakezdés jellemzi. A Gólyakalifában az író a létigékkel játszva, a gyászfeldolgozás sötétjében keresgéli azt a mondatot, amelyet mindig is le akart az apjáról írni, végül a szöveg végén hagyja, mint egy halottak napi mécsest: „Az én apám mindenütt van: ott leginkább, ahol nincs.” A szerzőtől nem idegen intertextus apja alkoholbetegség miatt megélt második életére, a delírium állapotában megtapasztalt „álompusztaságra” utal, ahova családja nem mehetett vele. A Babits-réteg alá bújtatott Esterházy-utalások szinte leugranak a papírról. A nyelvi játékosság – „minden vízbe mártott apa”, „apaaforizma” – csak erősíti A szív segédigéire mutató tematikus párhuzamot. Grecsó az Apákban egészen a láthatárig veszi szemre őseit férfiágon, ahonnan mardosó kétely vezeti vissza: vajon apaként ő is továbbadja-e majd a rossz beidegződéseket a lányának. Ez a szorongás az összekötő szál A földek emberei és a Lányos apa ciklus között – „túlaggódós, lelkizős és sajnos körülményes szülők vagyunk” –, valamint ezt az érzést idézi az Itt lakunk (a borítón is fellelhető) óriáskereke.
Ezekben a tárcákban Grecsó ingajáraton utazik a kislányán keresztül szerzett gyermek-élmények és saját gyerekkori élményei között, amiért hol bűntudatot érez, hol kárpótlást talál benne a korabeli tökéletlenségeiért. A Nyaralós című kisprózában, amely egyben a kötet kulcsszövege is, feloldja ezt a kettősséget, ráébredve, hogy amit a lányán keresztül megélhet, pontosan az, amire mindig is vágyott. A szerző az alanyi elbeszélés ellenére képes mélyen empatizálni lányával, aktívan próbál belehelyezkedni az ő nézőpontjába minden róla szóló történetben. A Fogat fogért címűben egy gyermeknevelési szakcikk tanácsát megfogadva ébred rá, hogy a harapásnak a lélekben is nyoma marad. A Lányos apa fejezet tárcáinak következtetései egy introspektív elmélkedés termékei. Nem a szövegekben leírt események a fontosak, inkább az azokhoz való viszonyának és saját emlékein, vélekedésein keresztül megszűrt érzéseinek összessége párolódik le bennük. Noha a történetekben megjelenik az anya és más rokonok is, a kislányt kizárólag apja tekintetén keresztül látjuk. Számos apamonológon keresztül nyerhetünk betekintést Grecsó belső világába, amely rendkívül komplex képet fest a szülői lét érzelmi színteréről.
Az írót régóta foglalkoztatja az, hogy az elhallgatott igazságok milyen romboló hatással lehetnek egy családra. A Mint a lovak című írásban egy ellenpéldát hoz fel: „a családi béke a szemérem ágain függ”, azaz van olyan delikát kérdés, amelyet csak úgy nem lehet feltenni; más kérdésekkel kell falat emelni köré.
Témaválasztásának súlyossága néha akadályozza a gördülékeny olvasást: olykor egy mellékmondatban is olyan, a főáramhoz nem szorosan tartozó kérdést vet fel, ami a könyv félretételére ösztönzi az olvasót, például (szintén a Mint a lovakból idézve): „Ha a természetem, a felelős génem, a szívem – vagy ki tudja, hol lakik a szeretet – nem jól működik.” Már az eredeti kérdés – magától jön-e a gyermek születésével a szeretet – is érzelmi munkát igényel az olvasótól, a beszúrt „hol lakik a szeretet” kérdésre a választ pedig több tudományág is évtizedek óta kutatja, lehetetlen lenne könnyedén elsiklani felette, és folytatni az olvasást egy kis elmélkedés nélkül.
A Minden könnyű volt című rész kisprózái főleg az író diákéveiben szerzett élményeiből szemezgetnek. Több történetben is elénk idézi tanárai alakját: „A pedagógus hősugárzó, ábrándok őrzője, az egyetlen hírnök, hogy létezik benned az az egykori fiatalember, aki teljesnek álmodta az életet,” írja Az élet mesterei című tárcájában, az Ördöglakatban pedig Rácz tanár úr, az elhivatott technikatanár ellen elkövetett csínyről olvashatunk.
A magánynak több értelmezését is megtalálhatjuk a könyvben: a soha meg nem álló családi élet társas magányát, ahol a gyerek mellett a szülőknek sokszor nincs idejük egymásra és önmagukra, vagy a társaságát túl körülményes aggodalommal megrostáló ember sziget-magányát (Ki a fene vagy te). A parkban magányosan kerengő nyugdíjas (Titokzatos promenád) az író elé festi saját esetleges öregkori jövőjét.
A Lányos apa nem csak apáknak, sőt nem kizárólag szülőknek szól, de fennáll a veszélye, hogy az író rábeszél minket is a gyermekvállalásra. Vállaljuk ezt a kockázatot, és vegyük le a polcról a könyvet, mert a Grecsó-márkanévhez méltó színvonalú rövidtörténetekben nem fogunk csalódni.
Magvető Kiadó, Budapest, 2023.
Megjelent a Bárka 2023/4-es számában.
