Képzőművészet

 

2020_07_24_Baky_P__ter__52_.jpg 

 

Cs.Tóth János

 

Sorsok, titkok, szimbólumok

Baky Péter tárlata Baján

 

Az idén lett Munkácsy-díjas a kiállító. Öt évtizedes munkásságának legutóbbi termését mutatja be december közepéig a Türr István Múzeum gondozásában működő Nagy István Képtárban. Keresve sem találnánk ide illőbb, művészetét jellemző idézetet, mint Kierkegaardtól:„Az emberi élet drámája, hogy előrefelé éljük, de csak visszafelé értjük meg!”Ha ennek tükrében vizsgáljuk meg Baky Péter alkotásait, képeinek alakjait, magától értetődik a következtetés: hogyan is érthetnék meg hősei, mi történik velük, hiszen a tudattalanban lakozó őslélek munkál bennük. Hiába minden analízis és vizsgálat, a sors, ami rejtve irányítja a cselekvést, megfejthetetlen. Ám éppen ebben van Baky Péter műveinek a mondandója. Képei arról vallanak, minden tett és megtorpanás egyben az újjászületés lehetőségét hordozza magában. Történetek bújnak meg a művekben, valódi drámák, mély és igazi érzések. Számtalanszor megkettőződnek és ez által szinte egymással küzdenek, illetve egymásért harcolnak figurái. Alakjai saját sorsukkal vállalják a megélt érzelmeiket. Nem dacolva, nem gőgösen feszítenek a világban, hanem méltósággal. Igaz esendők, mert hol erőteljesen nekilendülő iramban, hol reszkető bizonytalansággal keresik életük elrendelt fonalát. Szereplőinek sokféle története már-már ugyanaz: az emberi sorsokra nincs orvosság, mindenkinek magának kell küzdenie a létezésért. Aki másoktól vár életvezetést, az esendő és kiszolgáltatott. Ebből következik, hogy sokan vannak, akik már csak a csodában bízhatnak. A kiállító képei azt sugallják, ezek a figuratöredékek, torzók küszködnek, szenvednek a megmaradásért, hogy a semmiből visszaforduló, vagy pont a semmibe tartó magányukból a harmónia felé közeledjenek.

 

2020_03_03_Baky__16_.jpg

 

A Krisztus előtt 520 körül született ógörög költő, Pindarosz szerint a világegyetemben a következő lények lakoznak: istenek, héroszok és emberek. Baky Péternek a korábbi képein küzdő héroszok meg akartak szabadulni az állandó feszültségtől, a szorongató félelemtől. Legutóbbi alkotásain már az ember kerül a központba. Az emberi testek energiát hordoznak és, az adott pillanatban egy különös, abszurd dráma pillanatnyi jeleneteinek lesznek szereplői. Művészete alapjaiban nem tragikus, sőt felfedezhetjük a vadságot, az iróniát, a féktelen szenvedélyt és az erotikát munkáin.

Hosszú út vezetett a kiforrott művészi oeuvre beéréséhez. Már a középiskolát is a képzőművészet jegyében végezte Budapesten, ahol született. A képzőművészetet oktató legfelsőbb intézményben a festő szakon végzett, olyan mesterek bábáskodása mellett, mint Barcsay Jenő vagy Domanovszy Endre. Egyenes út vezetett a Művészeti Alapba, majd a jogutód Magyar Alkotóművészek Egyesületébe, ahol jelenleg a felügyelő bizottság elnöke. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Festők Társaságának és több regionális szakmai szervezetnek. Négy és fél éve a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kuratóriumában végez felelősségteljes munkát. 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja.

A diploma után a fővárosban dolgozott, majd egy bátor lépéssel Szekszárdon találta magát, mivel műtermet pályázott és nyert el. Tolna megyében megkerülhetetlen lett a képzőművészet terén személyisége. Országos kihatású tárlatokat rendezett a Szekszárdi Művészetek Háza igazgatójaként. Tanított a helyi pedagógiai főiskolán, megszervezte Tolna megye képzőművészeinek egyesületét. Színes grafikai triennálét, festészeti tiennálét szervezett. Kurátorként, kiállítások összehozójaként a régió képzőművészeti életének kovásza volt. A magyar fővárostól sem szakadt el, mert 1995 és 2011 között a rangos Ferencvárosi Pincegaléria művészeti vezetője volt. Sorolhatnánk a művésztelepeket és az országos kiállításokat, ahol részt vett. Párizstól Stuttgarton át Brassóig volt kiállítása külföldön, hogy csak néhányat említsünk. Rendezett tárlatot Dunaszerdahelytől Balatonfűzfőn át Szentendréig. Egy ilyen gazdag és eredményes életutat természetes, hogy díjak, elismerések övezik. Ebből csupán hármat emelek ki. 2014-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2020-ban az említett Munkácsy-díjat kapta itthon. Bécsben 2016-ban a VI. Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Tárlaton nívódíjjal ismerték el művészetét. Közterületen is számos alkotása található, elsősorban Szekszárdon. Ezek a legváltozatosabb technikával készültek: van pannó, murális munka és tervei alapján valósítottak meg több plasztikát a tolnai megyeszékhelyen.

Az emberi élet során, az idő előrehaladtával intenzívebbé válik a visszatekintés, a múlt néhány emléke. Nézzük ebből a szempontból a mostani kiállítás tematikai mezőjét. Baky Péter vászon- és papírképein nőalakok, a festészet kiemelkedő személyiségei, mint Michelangelo, M. S. Mester vagy Egon Schiele kerülnek ábrázolásra. Megjelennek a társművészetek óriásai: Liszt Ferenc a zene világából, Darvas Iván a teátrumok árnyékából és költők, Pilinszky illetve a barát, Csengey Dénes. Találunk a keze nyomán alkotott bohócokat: A zenebohóc szerelme, A zenebohóc, Az a piszok bohóc elkapta a hermelint megnevezésű opuszokat. Feltűnnek velencei álarcosok és meglepetésként két korai munkát láthatunk 1978-ból, melyek a Műterem I., valamint Műterem II. címet kapták. A mítoszok világából lép elénk Niké drapériától takarva, egy bravúrosan megrajzolt grafikáról. Ugyanez a magas szintű szakmai tudás tapasztalható az Ablakban ülő nő I–IV. ceruzarajzok kivitelezésénél is.

 

2020_03_03_Baky__12_.jpg

 

Külön fejezetet kapnak a Biblia szereplői: Szent Ferenc, a három királyok. A Tékozló fiú esetének két feldolgozása látható. Egyiken pitt krétával mondja el gondolatait, a másik képen pedig olajképbe álmodja ezt a bibliai példabeszédet. Előbbi alkotásán a kék szín árnyalataival operál, míg a másikon az erőteljes vörös, kék, sárga lendületes ecsetvonásai dominálnak. Legkedveltebb témaként látható komponálásában Erzsébet és Mária találkozása, mert hat különböző technikával és felfogással megalkotott munkaként tálalja a publikumnak.

Az erotika és a szenvedélyes vágy egyszerre van jelen a Zsuzsanna és a vének történetének bemutatásakor. Ezt három változatban szemlélheti meg a látogató és meggyőződhet arról, milyen komoly művészi teljesítménnyel ötvözi Baky Péter az ábrázoló művészetet és az absztrakciós felfogást, hogyan fejezi ki a színek, illetve a vizuális mozgalmasság által alkotói üzenetét. A képi teremtés eszközeit avatottan alkalmazza, így festményei, grafikái, a világról alkotott víziója összetett, egyedi és teljes.


Főoldal

2020. szeptember 11.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Versek
Lajtos Nóra: kórtermekGaraczi László: Cioran-dalokAczél Géza: (szino)líraFalcsik Mari versei
Prózák
Nagy-Laczkó Balázs: KékszínkörMurányi Sándor Olivér: Halak közöttBene Zoltán: Isten, ítéletMárton László: Hű
Drámák
Maruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkája
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA