Virágné Horváth Erzsébet
Géniuszaink híre
Prof. dr. Czeizel Endre Békéscsabán
A professzor úr visszatérő vendég Békéscsabán. Ezúttal a Szent István Egyetem Gazdasági-, Agrár és Egészségtudományi Karának könyvtárában köszönthettük, február 24-én.
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Békés Megyei Tudományos Testületének Irodalmi Műhelye és az intézmény vezetői nagy örömmel és szeretettel fogadták Dr. Czeizel Endrét. Először járt az egyetem békéscsabai campusán, így különös izgalommal készülődtünk a nem mindennapi eseményre. Az egyetemi könyvtár miliője méltó keretet biztosított Dr. Czeizel Endre–Bárdossy Péter: Kertész Imre és a sors. Mit adtak a magyar zsidó-géniuszok kultúránknak? című könyvének bemutatására.
Dr. Bíró Tibor dékán úr, köszöntőjében felidézte a televízióból megismert előadás-sorozatát, amely nagy hatást gyakorolt rá akkor is, s úgy érezte – talán mindannyian, akik olvassuk könyveit és hallgatjuk előadásait –, hogy tanítványként hallgathatjuk most is. A dékán úr hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés az intézmény számára, hogy a világhírű orvosprofesszort, orvosgenetikust köszönthetjük körünkben.
A professzor úr Kertész Imre és a magyar Nobel-díjasok című előadásában, megjelent könyvük tematikája szerint, először Kertész Imre családfájának elemzésével és géniuszságának kreatológiai értelmezésével foglalkozott. Felidézte családja történetét, származásának és gyermekkorának azon faktorait, melyek egy különös és megrázó gyermek- és kamaszsorsról tudósítottak (szülők válása, poroszos szellemű intézeti nevelés, sikertelen iskolai évek stb.) 1943-ban, leventeként a Shell Kőolajfinomító Műveknél vállalt kötelező nyári munkát. 1944-ben tartóztatták le, és hurcolták el Auschwitzba, Buchenwaldba és Zeitzbe. Életben maradt, 1945-ben tért haza. Megjelent könyvükben írja a professzor úr,"soha be nem gyógyuló lelki trauma, Auschwitz határozta meg" életét és írásművészetét.
A kispolgári zsidó környezetből származó író – a szellemi teljesítmény négyfaktoros modellje szerint, a sikertelen iskolaévek ellenére, rendkívüli műveltséget szerzett, a bohém élettől búcsúzva, sorsfordítása az elkötelezett írói pályára állította. E fordulatot az író, ahogy a professzor úr felidézte, „váratlan inspirációnak”, „egzisztenciális föleszmélésnek” nevezte.
1960–1973 közt írta a Sorstalanságot, mely 1975-ben jelenhetett meg itthon, és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták.
Előadásának második részében a magyar géniuszok vallási-kulturális hovatartozását elemezte, továbbá a magyar matematikus-, költő-, festőművészek-, magyar muzsikus-géniuszokról tett említést. Külön foglalkozott a magyar származásúnak tartott Nobel-díjasok sorsképével. Tanulságos összefoglaló táblázatai segítették a megértést.
Végül a professzor kiemelte az iskola, a pedagógusok szerepét a tehetségek felfedezésében és sorsútjuk segítésében.
A reprezentatív előadást a Zsidókutatás, zsidó kultúra Békéscsabán (Dr.Micheller Magdolna CSc) és a Sors-sorstalanság-sorsváltás (Dr.Virágné dr. Horváth Erzsébet) kiselőadások vezették fel.
A nagyszámú közönség – pedagógusok, szakemberek, diákok, a professzor úr tisztelői – is kifejezték köszönetüket a rendezvényért. Elhittük azt, hogy „Az érték bennünk van.”
Köszönjük fölemelő, reményt adó jelenlétét és útmutatásait.
