Csoóri Sándor, Forrás: PIM
Szász Anna Tünde
Csoóri Sándort
85. születésnapján köszöntötték
2015. február 5-én köszöntötte a Petőfi Irodalmi Múzeum Csoóri Sándort 85. születésnapja alkalmából. Annyian jöttek együtt ünnepelni a költővel, hogy nem csak a Díszterem telt meg pillanatok alatt, hanem két másik terem is, ahol kivetítőn követhették a nézők a Díszteremben zajló eseményeket.
Csoóri Sándort senkinek sem kell bemutatni. Igen, sokszor hangzik el ez a kifejezés, üresen csengnek általában ezek a szavak, de nem most: tényleg mindenki ismeri Csoóri Sándor nevét, verseit, munkásságát. 1953 óta publikál, alkot, tevékenykedik költészetben, politikai életben, közéletben egyaránt, nemzedékek nőttek fel a költészetén. Nem csoda hát, hogy a PIM-ben állva tapsoló közönség fogadta a költőt kedden este.
Az est házigazdája Havas Judit volt. A köszöntések sorát Csoóri Sándor, a költő unokája nyitotta meg, aki a Buda Folk Band zenésze. Ezután E. Csorba Csilla próbálkozott a lehetetlennel: röviden összefoglalni Csoóri Sándor munkásságát. A PIM egy rendkívül különleges ajándékkal kedveskedett, egy értékes archív hanganyaggal egy versösszeállításról, amely Csoóri 1982-es amerikai körútján készült, egy szerzői esten, Chicagóban. Mózsi Ferenc költő rögzítette a felvételt.
Sebestyén Márta felidézte közel 40 éves ismeretségét „Sanyi bácsival”, majd buzdította a hallgatóságot, énekeljék vele együtt a Széki születésnapi köszöntőt. Az est folyamán Császár Angela és Rubold Ödön előadásában többször is hallhattunk verseket, részleteket Csoóri Sándortól.
Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere is köszöntötte a költőt születésnapján, „Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi sálját csavarta magára, mondta. Felidézte a Debrecenben töltött diákéveit, amikor rátalált a költő Egyszer majd ez is elmúlik című versére, amit azután évekig olvasott újra és újra. Elmondta, Csoóri ott áll, ahol nekünk kellene, ott szól, ahol kéne, de nem szólunk és olyasmit alkot, amire nagyon nagy szükség van.
Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója is a köszöntők között volt, elmesélte, még Görömbei András révén találkozott Csoóri Sándorral, aki mindig maga volt a fiatalság fogalma, és csak az idő öregszik, Csoóri nem. A költő magáncsendjeit menekíti a verseibe, és az életének a fordulópontjai mindig nagy történelmi fordulópontok is voltak, mondta az ünnepeltről. Tőle tanulhatták meg, hogy csak szabad ember mondhat igazat, tőle tanulták a nemzetet is.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke felidézte, mikor pályája kezdetén kézzel írott levelet kapott a költőtől. Felidézte még néhány közös pillanatukat, mikor együtt dedikálhatott Csoórival az Ünnepi Könyvhéten, vagy amikor Magyar Naplóban beszélt a költővel Szentmártoni esszékötetének megjelenése után, és biztatta, távolodjon el néha a költészettől kicsit, mivel az jó szolgálatot tesz a költőknek. Szentmártoni elmondta, a nagy költők soha nem csak a saját korukéi, hanem munkásságuk évtizedeken–századokon ível keresztül.
Csoóri Sándort felköszöntötte Sára Sándor is, aki egy botot hozott neki ajándékba, ami a közlekedésen kívül más funkcióval is bír: ütni is lehet vele. Egyúttal egy rövid részletet is megtekintettünk egyik közös produkciójukból, a 80 huszár című filmből.
A költőt köszöntötte még egy egykori pápai diáktársa is, valamint a családja, akik Sebestyén Mártával közösen énekeltek. Azt est után még fogadás várta a vendégeket, ahol ezután szabadon folyhatott a beszélgetés, sőt, a torta sem maradt el.