Versek szódával
– Pion István estjéről
A Magyar Írószövetség 2011 decemberében új programsorozatot hívott életre Versek szódával címmel, azzal a céllal, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozza a színházkedvelő közönséghez. Az azóta is töretlen népszerűségű esemény meghívott költője január huszonegyedikén a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében Pion István volt, a házigazda szerepét Mikos Ákos töltötte be. Azt hiszem, mondanom sem kell, a jegyek már jó pár nappal az esemény előtt elfogytak, sokan voltak kíváncsiak a költő, slammer, szerkesztő, újságíró Pion Istvánra.
Az est első része a Tévémaci meghalt című vers körül forgott. A grafológus Papp Zsuzsanna elemezte elsőként Pion István írását, azonban az elemzés nem a hagyományos módon kezdődött: az Atlasz bírja című vers saját maga által átköltött változatába bújtatta a szakértő az általa megfigyelteket. Sok mindent olvasott ki a Tévémaci meghalt egy részletének írásképéből: például azt, hogy „a költő szabad lélek”, akinek „személyes és hivatalos éne összeforrt”, az írás rendezettségéből látszik, hogy „makacsul kitart, mint egy kis bulldog”, vagy azt, hogy aláírása emlékeztethet egy korcsolyára is.
Tarján Tamás, irodalomtörténész, a Versek szódával estek professzora Pion aláírásában inkább egy „erősen lesoványodott fekvő kutya” képét vélte felfedezni, sajnos saját íráskép-interpretációjából többet nem osztott meg velünk a tanár úr. Elmondta ellenben azt, milyen szomorú drámával, antik tragédiával szembesül az olvasó az említett versben, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy hős vész oda, hiszen a tévémaci nem csak egy kis figura volt, hanem a korszak egyik meghatározó ikonja is. Az, hogy megjelenik egy Petike is a szövegben, jelentős intertextuális linkeket hívhat elő az olvasóban, például Vörösmarty Petikéje is felidéződhet (aki sajnos nem volt olyan szerencsés, hogy Ken- és Barbie-baba-tulajdonos lehessen, így szegény az asztal alatt, magában áhítozhatott hús-vér Juliskája után). A tanár úr elmesélte azt is, hogy a szerda reggeli Kortárs magyar irodalom vizsgán az egyik vizsgázó épp a slam poetryről beszélt, és Pion István neve természetesen az elsők között merült fel.
Pionnal együtt a Gourmand együttes is színpadra lépett többször is az est során, közös előadásukban elhangzott többek között a már emlegetett Tévémaci meghalt is. A zene után Mikos Ákos beszélgetett a költővel, például arról, hogy lehetetlen definiálni a slam poetryt, így Pion is minden alkalommal mást mond, mindig más jut róla eszébe, ha megkérdezik. Beszélt a zenéhez fűződő kapcsolatáról is, mint mondta, ő maga nem ért a zenéhez, de „valami ritmus állandóan van benne”, így nem volt kérdés, hogy Gyarmati Gábornak, a Gourmand zenekar basszusgitárosának igent mond, amikor megkereste az együttműködés reményében. Az est során volt képvetítés is, személyes anekdotákkal megtoldva, majd Pion István rúdtánc Európa- és világbajnok barátnőjét, Szlávy Esztert faggatta egy kicsit a házigazda. Ezután közös produkció következett, Pion szavalt, Eszter pedig silken mutatta be a szöveghez komponált rendkívül látványos koreográfiáját.
Zenével, Facebook-on a rajongók által feltett kérdésekkel és további anekdotákkal zárult az este, Pion István beszélt arról, hogy nagyon lassan születik meg egy-egy verse, sokszor több hónapba is beletelik, mire elkészül egy-egy darabbal, de elmesélte azt is, hogy amikor trombitálni tanult, minden péntek este kiállt a házuk elé az utcára és eljátszotta a Dallas főcímdalát.
Zárásképpen pedig kérdezhetett még a közönség is, és természetesen pillanatok alatt gazdára is találtak a kérdésekért járó kitűzők.
A fotókat Haraszti Ági készítette.