Sziklay Cs. Mónika
III. Jókai-konferencia, Balatonfüred
Balatonfüred városa adott otthont 2014. december 5-6-án az „író leszek, semmi más…” címmel megrendezett Jókai-konferenciának, melyen a szervező Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézete mellett Balatonfüred városa, a Tempevölgy kulturális folyóirat, a Magyar Tudományos Akadémia és négy egyetem (ELTE, DE, SZE, PPKE) professzorai, irodalomtörténészei és az irodalmi élet meghatározó kutatói vettek részt. Tóbiás Krisztián a Tempevölgy képviseletében elmondta, hogy a konferencián elhangzott előadások elsősorban arra keresik a választ, milyen volt az irodalmi élet Jókai korában, mi a szerepe a vendégszövegeknek és az irodalmi utalásoknak Jókai Mór műveiben. A tudományos konferenciát Balatonfüred Önkormányzatának képviseletében Cserép László, a Művelődési, Oktatási, Sport és Idegenforgalmi Osztály osztályvezetője nyitotta meg.
A Herder-díjas Fried István professzor (SZTE) Jókai Párbaj Istennel című műve kapcsán Jókai összetett és széles forráshasználatáról beszélt, és meglepően szoros párhuzamokra hívta fel a figyelmet a Párbaj Istennel és E.T. A. Hoffmann Az ördög bájitala című művei között: Jókai népmondai alapokra is visszavezethető családtörténetében – Hoffmannhoz, Grillparzerhez, Schiller Haramiák című színművéhez hasonlóan – a korszak és az egyén lélektani jelenségeire is reflektál.
Fried István
A konferencia második előadója Eisemann György (ELTE) A „csittvári” krónikától a „papirográf” hirlapig című előadásában Jókai hírlapírói-szerkesztési eljárásait vizsgálta. Szilágyi Márton (ELTE) Jókai 1840-es évekbeli novelláiról beszélt, s ahogy erre későbbi előadások is utaltak, Jókai novelláinak tüzetesebb vizsgálatát kérte számon a regény-központú Jókai-recepción. A konferencia második szekciójában Hites Sándor (MTA BTK ITI) „gazdaságtörténeti expozéban” vizsgálta az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyi kultúráját, majd az író és sajtóvállalkozó Jókai pénzdefinícióit, korának pénzügyi anomáliáit és katasztrófáit értelmezte a levelezés és a regényszövegek segítségével. Surányi Beáta és Vaderna Gábor – mindketten az ELTE képviseletében – a Sárga rózsa című regényben és más regényekben is fellelhető, már-már polifonikus regényszerkesztési elvek, különös elbeszélői „hangnemek” jelenlétére mutattak rá.
Vaderna Gábor, Hites Sándor, Surányi Beáta
Török Zsuzsa (MTA BTK ITI) az író énreprezentációjának megjelenéséről, Újvári Hedvig (PPKE) Jókai drámáinak egykorú német (hazai német és bécsi) fogadtatásáról tartott előadást. A konferencia első napját Szajbély Mihály professzor (SZTE) előadása zárta, aki a Jókai elbeszélői hangja mögött meghúzódó imaginatív hangok szerepét vizsgálta. A konferencia visszaadhatatlanul érdekes és konstruktív vitái jelezték, hogy valódi „műhely-konferencián” vagyunk, hogy valódi dialógus zajlik. Jókai életműve, sokszínűségével, feltehetőleg inkább ösztönöz dialógusra, mint kinyilatkoztatásokra.
Szajbély Mihály
A konferencia második, záró napjának középpontjában Jókai regényeinek vizsgálata állt. Török Lajos és Hermann Zoltán (KRE BTK) előadásukban az író 1862-63-ban írt Politikai divatok című regényét két különböző aspektusból dolgozták fel, majd A lőcsei fehér asszonyról (Gyimesi Emese, ELTE) és tágabb kontextusban a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó regényekről (Farkas Evelin, DE) hallhattunk.
Gyimesi Emese, Hermann Zoltán, Török Lajos
A konferenciát Jókai Egy ember, aki mindent tud című művének értelmezési kísérletei zárták. Steinmacher Kornélia a korabeli divatos spiritiszta szeánszok kulturális hátterét, a szó szerint vett „médium” narratológiai szerepköreit, Hansági Ágnes (KRE BTK, a konferencia egyik szervezője) pedig virtuóz előadásában a regényre gyakorolt, voltaképpen „irracionális” flaubert-i hatást – a Bouvard és Pécuchet ugyanis későbbi, mint a Jókai-regény – vizsgálta; azt, hogyan nyúl Jókai és Flaubert ugyanahhoz a tudománykritikai témához, és hogy milyen kísértetiesen azonosan gondolkodik a két író. Hansági Ágnes irodalomelméleti, hatástörténet-kritikai előadása Fried „tanár úr” nyitóelőadásával mintegy keretbe foglalva zárta a kétnapos konferenciát.
Hansági Ágnes
A konferencián elhangzott előadások több új lehetséges nézőpontot tártak fel a rendkívül gazdag Jókai-életművel kapcsolatban. A Hansági Ágnes és Hermann Zoltán által rendezett Jókai-konferenciák – az idei már a harmadik volt a sorban – nagyon fontos eseményei a Jókai iránt újjáéledő érdeklődésnek, kezdeményezői az irodalomtörténészek és az olvasók közötti párbeszédnek. A konferencián elhangzott előadások a közeljövőben tanulmánykötetben is megjelennek, remélhetőleg nemcsak az irodalmárok, hanem az irodalomkedvelő közönség örömére is.
