Novák Zsüliet
Árkosi anzix
Kicsit úgy vagyok ezekkel az írótáborokkal, mint a lottóvásárlással. Az esetek nagy részében valóban csak a bolondok adóját fizetem meg, de egyszer nyertem hatvannégyezer forintot.
A Corona Expressz hálókocsijába szállva hihetetlenül nagydarabnak érzem magam, összekuporodom tizenórás otthonom sarkában. Bánom, hogy meghívtak, hogy még el is megyek, hogy tulajdonképpen régen szerettem volna ott lenni. Éjjel kettőig Király Farkassal beszélgetünk a szokásos dolgokról. Kitaláljuk, hogyan váltsuk meg a magyar prózát, elmélkedünk, hogyan lehet az embereket olvasásra kényszeríteni, fölvetődik, hogy ha betiltanák az irodalmi folyóiratokat, ismét tízezres példányszámok cserélnének-e a kocsmapult alatt gazdát. Előkerül egy lapos üveg, kimegyek a mosdóba, ahol összekeveredik a röhögésem a zakatolással. Az a vicc jut eszembe, ahogy az öreg székely megkérdezi a hölgyet a vonaton, hogy mi ez az illat. Mire a hölgy, Dior, Párizsból, ötven milliliter 59800 Ft. Majd az öreg néhány perc múlva elereszt egy laposat, mire a hölgy visszakérdez könnybe lábadt szemmel, hogy mi ez. Tarkapaszuly Érmihályfalváról, fél kiló 300 Ft. Nagyon hölgynek érzem magam.
Reggelire megérkezünk Árkosra, próbálom betartani a szabályt, hogy dél előtt nem iszunk. A lekváros kenyér és a rövidital közötti elmélkedésben György Attila segít. „A lekvár a buzik pálinkája”. Szóval eldöntetett. A XIII. Árkosi Írótáborban vagyunk.
A téma szükséges, ám nem szerencsés. Az „elektronikus Gutenberg galaxis” problémája kikerülhetetlen, de az átállás nehézségeit egyetlen alkotó generáció sem vállalja szívesen magára. A nyomtatott folyóiratok fölöttébb szükséges voltáról Lövétei Lázár László, a Székelyföld főszerkesztője tart előadást. Szerinte olykor már ijesztő is, ahogyan tör előre a digitális irodalom, ugyanakkor vannak a terjeszkedésének korlátai. Szerinte igazán jól csak kulturális portálok működhetnek és működnek is, a klasszikus értelemben vett online irodalmi folyóiratok nem tudnak átütő sikert elérni. Mivel ő maga is „mániákus printfolyóirat-olvasó”, nem tud számítógépen szépirodalmat olvasni, a hosszabb írásokat inkább kinyomtatja. „Ahogy nem lehet azt mondani Béla bácsinak, hogy tessen számítógépet vásárolni, mert az általa évtizedek óta gyűjtött Székelyföld nem fog megjelenni nyomtatásban.” Így azt reméli, hogy marad jó néhány par excellence folyóirat a magyar irodalomban. Az alkotók, pályatársak között is nagyobb értéket jelent a nyomtatásban való megjelenés.
Lövétei Lázár László
Könczey Elemér Papír vs. digital előadásában egy focimeccshez hasonlítva rúgta a gólokat egymás után a print és az online megjelenés. Mivel nyomtatási, gyártási, raktározási költség nem terheli az elektronikus könyveket, olcsóbban juthatnak el az olvasókhoz, ráadásul környezetkímélők is, bár ezzel az állítással a hallgatóság egy része nem értett egyet. Pozitívum továbbá, hogy a világháló segítségével a világon bárhol ugyanolyan könnyen és gyorsan hozzáférhetőek, praktikus, hogy egész könyvtárnyi szöveget tarthatunk mindig kezünk ügyében. Ideális ez a kivitel olyan könyvek esetén, amelyek egy viszonylag szűk körnek szólnak, vagy amelyeket várhatóan kis példányszámban lehetne értékesíteni. Mivel az e-bookok teljes szövegében kereshetünk, lexikonok, szótárak ideális formátuma lehet.
Ugyanakkor kevesebb formázási lehetőséggel rendelkezik. Formátumtól függően csak egy adott eszközzel olvasható, energiát igényel. Nem lapozgathatunk benne, nem képes azt a személyes, intim érzést hordozni, amit a hagyományos könyvek, amelyeknek „arca van”.
A meccs végeredménye döntetlen lett.
Könczey Elemér, ezúttal a hallgatók között
Király Farkas költő, a Magyar Írószövetség Digitális Munkacsoportjának vezetője folytatta az előadók sorát Báj(t)jaink címmel. A Szépirodalmi Figyelő mintegy hetven lapot szemléz, ami túl sok. Ennyi folyóiratot lehetetlen megtölteni minőségi irodalommal, a pénzek szétaprózódása pedig sem az alkotóknak, sem a minőségi periodikáknak nem jó. Laponkénti hat megjelenéssel számolva évi 420 lapszám jön ki a nyomdákból, tehát ha figyelemmel akarnánk követni mindent, naponta egynél több folyóiratot kellene elolvasnunk. Véleménye szerint a tömegkommunikáció jelenlegi fejlődése mellett nem szabad és nem is kell elutasítani, hogy átköltöztessünk folyóiratokat a papírról a korszerűbb hordozókra.
Király Farkas
A nap utolsó előadása hozzám fűződött, amely a Könyvtrélerek, könyvtízerek címet kapta. Az előadásom alapja az volt, hogy nem a könyv a termék, hanem a szerző, aki hagyományosan nálunk ritkábban áll a produktum mögé, míg nyugaton filmes castinghoz hasonlóan keresik a megfelelő arcot, aki alkalmas reklámra, fotózásra, road-showra. De míg a jutalék boldogabb piacokon 30 százalék, addig Magyarországon a 60 százalék sem számít kivételesnek. A könyvtrélerek a megítéléssel ellentétben nem ugyanazt a szerepet töltik be, mint a filmtrélerek. Egyszerűen csak az évente 12-13 ezer címmel dolgozó könyvpiacon (ez azonos pl. a francia piaccal), ahol hozzávetőlegesen 2000 példányban határozhatjuk meg a láthatósági rátát, ellenben egy ismeretlen alkotó 300-500 példányban jelenik meg marketingbüdzsé nélkül, nincsen sok más lehetőség, mint a digitális forradalom előnyeit felhasználni.
Novák Zsüliet (Dimény-Haszmann Árpád fotója)
Az újdonság számomra, hogy minden előadás beszélgetéssel végződött. Nem hagyták udvarias hallgatásban senyvedni az előadót, mivel mindenki érdekelt volt a témában, a negatív, pozitív véleményeket egyaránt sorra vettük. A legjobban úgy tudom ezt az egészen felszabadító érzést elmesélni, hogy felidézek egy vacsora alatti beszélgetést. „Te! Miért nem hoztad le azt a fordítást, amit küldtem?” „Mert szar volt.” Mert aki kérdez, az itt legalább nem marad kétségek között.
Vacsora után az eirodalom.ro internetes irodalmi folyóiratot mutatja be Zsidó Ferenc főszerkesztő, Bálint Tamás és Borsodi László szerkesztők. Szerintük egyértelműen modernizálni kell az irodalom megjelenési formáját is. Ha az emberek számítógépen, interneten akarnak olvasni, akkor fel kell vinni az irodalmat az internetre. Igyekeznek befogadni mindenkit, aki őket elfogadja, az elmúlt időszakban mindössze két olyan alkalom volt, hogy valaki nem szeretett volna ideológiai okok miatt ezzel vagy azzal együtt megjelenni. A portált naponta 250-300-an látogatják, ami egy hónapra felszorozva egészen tekintélyes számra növekszik.
Borsodi László, Zsidó Ferenc , Bálint Tamás
Ezt az esti műhelymunka követte sörrel, borral, unikummal, pálinkával. Sok kérdésről szó esett, kivéve a focit, mert „úriember magyar fociról nem beszél”. Már azt is tudom, melyik falu Erdélyben „annyira unalmas hely, hogy ha bemész egy kocsmába és látsz egy fiatal lányt, aki egy olyan formával iszik, aki az apja lehetne, az valóban az apja is”, illetve hogy mi a lényeges különbség a konzumhölgy és a kurva között. Remélem, a világ utolsó Chuck Norris vicce került köztulajdonba, miszerint megjelent Csíksomlyón Szűz Mária előtt, ahogyan bizonyításra került, hogy az irodalmi nyelvben kevésbé használt kötőszavak nagyon könnyen beépülhetnek az általános szókészletünkbe.
Visszafele bebizonyosodott Árkos azon varázsa is, hogy van olyan eset, amikor romániai gyorsvonaton is lehet aludni, és ha nem felejtem el, akkor a héten talán lottót is veszek.
