Pethő Anita
Mandarin a jelenről ír
Lehet persze csupán véletlen egybeesés is, hogy pont ilyen eseményekre jutok el, de mintha az utóbbi hetekben egyre több szó esne az éppen megélendő és megírandó jelenről, a múltba tekintés támasza nélküli is létezni képes nagybetűs Mostról, s arról, hogy egy prózaíró számára minden bizonnyal ez az egyik legnagyobb kihívás, legnehezebb feladat. Nem volt tehát meglepő, hogy a friss JAKkendő-díjas Mán-Várhegyi Réka prózájának méltatásában is ez volt az egyik fő motívum.
A tavalyi átadóhoz képest új helyszínen, az Írók boltjában hirdették ki 2013.december 13-án a JAKkendő-díj idei kiírásának nyertesét. Mielőtt azonban fény derült volna a szerencsés szerző kilétére, Békés Zoltán, a díjat szponzoráló MrSale Öltönyüzlet ügyvezetője elmesélte, a fiatal, még kötettel nem rendelkező prózaírók támogatásának ötletét egy rádióban hallott interjú adta. Mint megtudtuk, a támogató azt a trendet szeretné korrigálni, hogy az állami támogatások csökkenésével egyre nehezebb debütáló kötettel a piacon megjelenni, hiszen a kiadók a már befutott szerzőket, az ismert neveket részesítik előnyben. Békés úgy gondolja, egy egyszeri „pénzinjekció” után a JAKkendő-díj önműködővé képes majd válni a díjazott kötet eladásából származó bevételek visszaforgatása révén. Mint elmondta, az elsőként díjazott kötet e tekintetben jó úton halad, s már csak azért is érdemes bizakodóan tekinteni a jövőbe, mert Szil Ágnes Tangram című kötetéből egy osztrák kiadó is kért már lefordított részleteket.
Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke ez utóbbi információt azzal egészítette ki, hogy a németországi Kielben évente megrendezésre kerülő Debütroman Festival (vagyis elsőkötetesek számára létrehozott fesztivál) magyar résztvevője idén Szil Ágnes volt, és innen a kapcsolat az osztrák kiadóval is. Gaborják elmondta még, hogy az új JAKkendő-díjas kötet is majd a három évtizede futó JAK-füzetek sorozat részeként fog megjelenni, s hangsúlyozta, hogy bár az első kötetesek kiadásának, a fiatal szerzők felkarolásának körülményei az elmúlt évtizedek alatt jócskán megváltoztak, a missziót mégis kiemelt fontosságúnak tartja az egyesület.
Az elnök beszélt a díjat odaítélő kuratórium összetételéről is, szerinte a folytonos megújulás, a frissesség, s nem utolsó sorban a demokratikus döntés záloga, hogy a döntnökök is változnak, idén a frissen megválasztott új JAK-füzetek sorozatszerkesztők (Balajthy Ágnes és Borsik Miklós) mellett Csordás Gábort, a Jelenkor kiadó főszerkesztőjét, Németh Gábor írót és Turi Tímeát, a Magvető kiadó szerkesztőjét kérték fel.
Végezetül néhány szót ejtett még a tavalyi győztes Tangramról, s arról, hogy a kötet épp azt a történetet éli, amit szántak neki, hiszen a Békés megyében tanárként tevékenykedő Szil Ágnes prózáját így lényegesen nagyobb körben sikerült ismertté tenni.
A zsűri nevében Németh Gábor beszélt a döntéshozatal folyamatáról. Többek között arról, hogy a közel negyven pályaműből kiemelt tíz kötet mindegyike kiadásra érdemes, s hogy az öt főre leszűkített „short listből” végül a kuratórium négy tagja is ugyanazt a pályázatot tette első helyre, így egyértelmű volt, hogy az addig Mandarin néven ismert pályázó érdemelte ki 2013-ban a JAKKendő-díjat, azaz Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetével.
Németh Gábor elsősorban azt méltatta, hogy a túlzottan az egyéni és közösségi emlékezést, a múltba tekintést reprezentáló magyar prózai életben akad egy olyan hang, amely a jelenről képes írni, a hétköznapok apró mozzanatainak közvetlenségét képes közvetíteni. Dicsérte ennek a prózának a realista jellegét, amely széppróza marad, nem válik belőle szociográfia. Kiemelte még a fanyar humort, s hogy külön tetszett neki, ahogyan Mán-Várhegyi Réka megoldotta a novellák befejezésének nehéz feladatát, tudniillik, nem fejezte be őket. Ezenkívül idézett még Turi Tímea értékeléséből, aki többek között az elfogulatlan elbeszélői hangot emelte ki, valamint azt, ahogyan nehéz az élet és élethazugság, illetve a jó és rossz végkifejlet között különbséget tenni. Borsik Miklós értékeléséből pedig újfent bizonyítva láthattuk, hogy Mán-Várhegyi Réka igazi realista prózaíró, akinek fantáziája sem a szürrealizmus, sem a szociográfia felé nem mozdul el túlzottan, és történetei épp valószerűtlenségükben lesznek reálisak.
A díjazott is szót kapott az eseményen, és A csatárnő életveszélyes bal lába című elbeszéléséből olvasott fel egy részletet. A program végén pedig Gaborják Ádám invitálta az érdeklődőket a Boldogság az Auróra-telepen című kötet márciusra tervezett bemutatójára.
