Szepesi Dóra
A Testet ölt bemutatója a PIM-ben
Van abban valami gyönyörű és súlyos, ha egy kötetet, ami a test szépségéről, öröméről és elmúlásáról szól, éppen október utolsó napsütéses napjainak egyikén, november elseje küszöbén mutatnak be. Hát, ha még az ünnepi összejövetel egy olyan verssel indul, mint Vas István Húsvéti ének a testről című műve, amelyben fiatal felesége elvesztését énekli meg, nagy lírai erővel hozva párhuzamba a golgotai misztériummal. „Az tudja, mi a test, aki árnyat ölel”. A visszatérő sor Fodor Tamás avatott tolmácsolásában csak úgy visszhangzik a fülünkben.
Fodor Tamás
A Liget Műhely kiadásában megjelent, Levendel Júlia, Horgas Béla és Horgas Judit megálmodta kötet, amelynek címe Testet ölt, feltámadástól feltámadásig követi a test formálódását, s közben megjeleníti a várandósságot és a születést, az arcot, a kezet, szakállt és bokát, a test örömeit és fájdalmait, a szerelmes vágyat és az éhséget, a kielégülést és a halált. A teljes utat a teljesség igénye nélkül, a szerkesztők egyéni ízlése szerint válogatva. Testet öltött tehát egy album, amely szerves összefüggésben 240 magyar verset, 112 festményt és 134 kortárs jegyzetet tartalmaz. Jól ismert művek és elfeledett vagy ritkán idézett versek, sokszor látott képek és szinte ismeretlen alkotások kerültek bele. A nyitó Vas István vers a test szenvedését tárja fel, ám a könyvben az örömről, az életadásról, a másik testéről való gondoskodásról is szó esik, és arról, aki megfigyeli, leírja, becézi, megsebzi, temeti, más-más módon ismeri meg a testet. Mindezek mögött pedig minden versben és képben, ott bujkál a testtől elválaszthatatlan lélek – tette hozzá bevezetőjében Horgas Judit, miként Szabó Lőrinc írja: „A lélek is testben öleli társát”.
Horgas Judit
A könyv különlegessége, ahogy az egymás mellett álló művek reflektálnak egymásra. József Attila fiatalasszonyai például ott gömbölyödnek Márffy Vízpartján, Radnóti rémek útjáról álmodó férfija megjelenik Ámos Imre képén, Takács Gyula Fogfájása tükröződik Anna Margit festményén, Nemes Nagy Ágnes halottjai hevernek Mednyánszky sárgásbarna mezőjén… Ám a befogadó is hozzáteszi majd a maga gondolatait. Horgas Judit Kosztolányi soraival szólította meg az Olvasót: „Most a kezed kell – nincs kéz a világon / mit így szorítanék, egy kézre vágyom, / az éjen át nyújtsd, légy akárki bár. / Gondolj reám és messze útjainkra, / s mondd, ki lehet, aki e verset írta, / ki az a testvér s neki mi fáj?” …mi jöhetett ezután? Három fiatal artista, egy lány és két fiú, a Recirquel társulat művészei (vezetőjük Vági Bence) inspiráló zenére lépdelt végig a nézőtér középső folyosóján és bensőséges szertartásként kezüket nyújtották egy-egy néző (olvasó) kezéért, majd fehér port szórtak rá.
E. Csorba Csilla
A közjáték után a Liget Műhelyt a hagyományossá vált PIM-beli könyvbemutatón E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntötte, hiszen a korábbi gyűjtemények, a Verses öröknaptár, a Vigyél át révészem és a Fénycsóva lobban című kötetek bemutatójának is ők adtak otthont. Csorba Csilla Esterházy Péter Harmonia Caelestis-éből választott részletet olvasott fel, az édesapa gondolatait a test múlandóságáról. Majd bemutatva a kötetet, kiemelte a válogatás sokszínűségét, a vonzó művészettörténeti háttértudást és azt, hogy a közölt szövegekben a testi öntapasztalat és mások testében való feloldódás lírai szárnyalást kap. A materiális és metafizikus megközelítés szól arról a fizikai térről, amely Szabó Marcell megfogalmazása szerint akaratunkon kívül képes igazságot megfogalmazni rólunk. Megemlítette a tervező grafikus László Csaba nevét is, aki a kötetnek oly gyönyörű formát adott.
L. Ritók Nóra
L. Ritók Nóra, a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatását végző Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetője Berettyóújfaluról érkezett. Elmesélte, hogy a kötetnek számára fontos, személyre szóló üzenete van, erőt ad további munkájához. Ötvenhárom évesen úgy érzi, sok minden megadatott neki, hogy értse, mi a fontos az életben és mi nem. Képzőművészként pedig olyan menedéket kapott az élettől, amit csak a művészet adhat. Művészeti tevékenységből kiindulva próbál utat mutatni azoknak a cigánygyerekeknek és felnőtteknek, akiket a nyomorúság magába zárt és generációk óta egyre jobban belegabalyodnak a szegénység, a kivetettség hálójába. Értük dolgozik és velük, „akiknek teste ugyanolyan, mint az enyém, ugyanúgy szeretnek, szülnek, és temetnek, mint én vagy bármelyikünk. Akiknek lelke néha különlegesen tiszta, máskor mérhetetlenül sötét. Mint mindannyiunké.” – fogalmazta bensőségesen, majd hozzátette: a születésben és a halálban ugyanúgy veszünk részt, miközben a lélek másképp, mégis egyformán töri meg a testet és a lelket. Az pedig, hogy ezekről a dolgokról mennyit elmélkedünk, olvasunk-e verseket, festünk-e képeket, az kulturális közegtől függ. Sajnos nagy a szakadék, hátha egyszer megszűnik! A következő könyvajánló előtt egy dal következett: „Teli kertem zsályával, szerelemnek lángjával” – énekelte Ács Dominika olyan őserővel, mintha máris ezt a láthatatlan szakadékot hidalná át.
Szilágyi Ákos költő, műfordító, kritikus, esszéista rendkívül érdekes és izgalmas kultúrtörténeti, filozófiatörténeti és vallástörténeti előadással készült, a testről szóló tudás és magyarázat tekintetében. Ennek konklúziója, hogy az antológia minden egyes verse a művészi forma révén az átváltozott és megdicsőült test mellett tesz cáfolhatatlan tanúságot.
Szilágyi Ákos
A Testet ölt antológia, amihez egy tematikus Liget folyóiratszám is készült, már kapható a boltokban, illetve megrendelhető a www.liget.org internetes oldalon.
