Szász Anna Tünde
Weöres-est a New York Palotában
2013 vitathatlanul Weöres Sándorról szól: a költő születésének századik évfordulóján egymást érik a róla, a költészetéről szóló programok, ami nem is csoda, hiszen mindenki szeretné leróni tiszteletét a huszadik század egyik legnagyobb, legjelentősebb figurája előtt.
Nem történt ez másként október 14-én, a New York Palota impozáns, félhomályban derengő Művészpáholyában sem: Finy Petra, Palya Bea, Pion István, Kovács András Ferenc és Térey János beszélgetett a házigazdával, Juhász Annával, a Weöreshez és az ő munkásságához fűződő viszonyukról.
Igazi audiovizuális est volt ez, az ének és beszélgetés mellett folyamatos vetítést láthattunk a Weöres Sándor életéből és életéről összeválogatott képekből, vagy éppen videót magáról Weöres Sándorról. Palya Bea acapella is hátborzongatóan erős volt, amikor övé volt a mikrofon, teljesen elhalkult az – egyébként a New York Palota étterméből a Művészpáholyba szűrődő – alapzaj, a hangja betöltötte a teret.
A beszélgetés a költőről kialakult sztereotípiákkal kezdődött: hiszen a legtöbb ember főként gyerekversein keresztül ismerte, ismeri őt. Erre elsőként Palya Bea cáfolt rá, ő kamaszkorában a Psychével találkozott, mint mondta, a hősnő és a saját élete között sok párhuzam van, nagyon fontos számára ez a szöveg. Térey szerint a költőtradíció középpontjába állította Weörest, nagyon fontos pont az irodalomban, annak ellenére, hogy ő maga nem sokat törődött saját „imidzsével”; mindig figyelt arra, hogy az életre is jusson ereje-ideje, hiszen köztudott, hogy mennyire szeretett például utazni.
Kovács András Ferenc életében is jelentős szerepet tölt be a költő, még kiskorában, a televízión keresztül ismerkedett meg vele. De később a gyerekverseken túllépve természetesen előkerültek más szövegei is, például a levelezése, a közéleti versek, mint mondta, személyesen foglalkozik Weöressel a mai napig is.
Kovács András Ferenc és Térey János
Finy Petra első emlékei is a gyerekversekhez kapcsolódnak, szüleitől gyakran hallott Weöres-verseket, később pedig ő maga is rendszeresen elővette a költő köteteit, most pedig, hogy ő került a szülő szerepébe, ugyanúgy igyekszik gyermekeinek is átadni valamit ebből a költészetből, és nem csak a gyereknek szánt (szánódott) írásokból szemezget. Pion István bevallotta, évente előveszi Weöres disszertációját, A vers születését, mindig megtalálja benne azt a passzust, amire az adott élethelyzetében a költészettel kapcsolatban szüksége van.
A vendégek természetesen készültek saját írásokkal, de még személyesebbé tette az estet az, hogy hoztak egy-egy kedvenc szöveget Weöres Sándortól is. Így Térey János az Országút című verset hozta el, illetve felolvasta Philosphy of Sherpa című írását. Finy Petra az Együgyű dalt és a Hatvanhatot választotta, sajátjai közül pedig egy novellát, a Miróka néni könyvtárát hallhattuk. A felolvasásba dal is vegyült, Palya Bea előadásában a Patak parttyán, az Akrostichon és a Sáros-pataki polgárleány hangzott el.
Palya Bea a Psychéből énekel
Juhász Anna üdvözölte a nézők soraiban ülő Juhász Ferencet, és elmesélte a költő Weöressel való első találkozásáról szóló anekdotát is, tette mindezt persze előre megfontolt szándékkal: így vezette fel az este egyik nagyon izgalmas pillanatát, egy videó lejátszását. Előkerült ugyanis egy felvétel egy korabeli híradó anyagáról, ami beszámol Károlyi Amy, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc és Weöres Sándor legendás londoni látogatásáról. Megszólaltak olyan külföldi kutatók is a néhány perces lejátszásban, akik akkoriban a magyar líra népszerűsítésén dolgoztak, láthattuk magukat a szerzőket, egyszóval: igazán ritka pillanatnak lehettünk szemtanúi.
Kovács András Ferenc és Juhász Ferenc
Ezután Pion István beszélt arról, hogy szerinte a mai költők egyik nagy feladata megtalálni a közös hangot a saját közönségükkel, szólni kell, ráadásul megfelelően kell szólni hozzájuk. Megemlítette a slam poetry vonzerejét, illetve kiemelte, mennyire fontos az, hogy meg tudnak ragadni olyan fiatalokat is, akiknek egyébként más köze nem lenne a hagyományos, klasszikus értelemben vett irodalomhoz. Felolvasta Weöres Téma és variációk című írását, illetve a saját, Kelet-európai fotográfiák című szövegét.
Kovács András Ferenc az utolsó pillanatig gondolkodott, mit olvasson fel, végül a Bolero mellett döntött. Sajátjai közül pedig a Weöres foreweör (Wariátzió Weöresre, Op. 100.) hangzott el. Végül az estnek keretet adva Palya Bea előadásában hallhattunk ismét Psyché-részleteket.
Gyorsan elrepült ez az alig több mint másfél óra. Ez az év tényleg Weöres Sándorról szól, és az ilyen alkalmak mutatják meg, mennyire fontos róla, a magyar költészet egyik legnagyobb alakjáról folyamatosan beszélni, hiszen így, lassan az év vége felé közeledve is több tucatnyi ember áldozza rá egy-egy estéjét. Ez a költői világ kimeríthetetlen, ezáltal rendkívül izgalmas, nem csoda hát, hogy ennyi mindenkit vonz.
Közönség a Palotában
A fotókat Zombor Edina készítette.
