Gajdó Ágnes
Izgalmas, informatív, igényes
Mit nem adnék, ha lenne egy platánfa az udvarunkon, és néhány varázslatos kézmozdulattal átjuthatnék egy másik világba, a régmúltba, hogy megismerjem az akkori viszonyokat, netán újraéljem a több évtizeddel ezelőtt történteket. Szívesen találkoznék, mondjuk a Jézusfaragó ember előadásán nagymamámmal, aki akkor épp a Miklós családnál szolgált Pesten, és gyalog ment a színházba, hogy még a villamospénzt is megspórolja. Efféle regényes történetek a valóságban nem adódnak, és sajnos nálunk már a vénséges diófa sem ad árnyat, pár éve száradásnak indult, és ki kellett vágatni. Pedig olyan jó volt a hűvösben ülve eltöprengeni, vajon mi mindent látott, mi mindent élt át. Mert a fák – hiszem – érzékenyek, és igencsak együtt éreznek, együtt élnek az emberekkel…
Az Abszolút töri sorozat kiindulópontját Mészöly Ágnes találta ki. Az ő ötlete volt az ősöreg platán meg Bori néni, aki titkos járatokon járkál vissza a múltba, és onnan szerzi be a gimnáziumi büfé különleges kínálatát.
A Pagony Kiadónál megjelenő sorozat a magyar történelem népszerűsítését tűzte ki célul. Mátyás korába utazhattunk vissza A királyné violája című regényben (ez a sorozat első, Mészöly Ágnes alkotta kötete), majd Az ellenállók vezére következett Wéber Anikótól, aki a kiegyezést megelőző időszakot mutatta be igen érzékletesen. Mindegyik kötetben más-más diákcsoport kerül a középpontba. A Vitéz János Gimnázium udvarán álló fa sok gyereket vonz, elsősorban azokat, akik elég éles szeműek, és felfedezik a fa, no meg persze Tempi Bori rejtélyét. A büfés néni kínálatában minden étel mintha valami titkos történelmi utalás lenne, ráadásul a kedves idős hölgy minden eledel mellé tud valami érdekes történelmi tárgyú történettel szolgálni. Kapható nála Fügés Mátyás, Nomád Burger, Deák-kuglóf, Légiós Öröme, Babits bánatűzője, Kosztolányi Kedvence Kugler vagy épp József Attila álma. Igazán lenyűgöző kínálat, s ha szabadjára engedjük irodalmi múltunkat pásztázó fantáziánkat, nem csalódunk. A büfé és annak rokonszenves, karakán tulajdonosa remek kiindulópont egy időutazós történelmi regényhez.
Az eddig megjelent kötetek alapján csakis valami igazán egyedire, valami igazán különlegesre számítottam, és Zágoni Balázs regényét olvasva nem is csalódtam. Külön kiemelném, hogy a szerző ezt a regényét Balogh Gyöngyi (1950–2021) filmtörténész emlékének ajánlotta, aki A tolonc és Az utolsó éjszaka című filmeket azonosította, és a kolozsvári némafilmgyártás történetének kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett. A Tóth Ede népszínműve alapján írt A toloncot 1915 februárjában mutatták be, Berky Lili és Jászai Mari főszereplésével. A némafilmben Várkonyi Mihály is szerepelt, aki később Victor Varconi néven Hollywoodban is elismert színész lett. A különleges körülmények között megmentett filmet digitálisan felújították, és 2014 őszén mutatták be a nagyközönségnek.
A Szamos-parti Hollywood című regény remekül illeszkedik a sorozat korábbi kötetei közé. Izgalmas, informatív, igényes. Olyan korszakba kalauzolja az olvasót, ami sokaknak ismeretlen: 1914-ben és kis ideig 1916-ban játszódik (a gyerekek tanúi lesznek a királykoronázásnak). Az első világháború előtti, szinte idilli világban találják magukat hőseink, méghozzá nem akárhol: Kolozsvárott. Egy iskolai házi feladat sarkallja őket arra, hogy kilesve a büfés néni titkát, visszautazzanak a múltba, és kiderítsék, vajon az Oscar-díjas Michael Curtis tényleg azonos-e Kertész Mihállyal… A diákok, Karola, Bende és Fejó, azaz Ferenc József a 20. század elejére „repülnek” vissza, hogy a házi feladatként kapott dolgozathoz anyagot gyűjtsenek. A téma a kolozsvári némafilmgyár működése és Kertész Mihály ottani munkássága.
A szerző remekül ábrázolja a trianoni döntés előtti helyzetet, pontos és lényeglátó leírásokat olvashatunk a korszakról. Szóba kerül a nemzetiségi kérdés is, ami az érme másik oldalát mutatja: hogyan éli monarchiabeli életét a román kisebbség… A szereplők nem is sejtik, mi vár rájuk, hogyan alakul a történelem. Érdekesség, hogy Karola nagyszülei Kolozsváron születtek, így számára minden más hangsúlyt kapott, amikor látta az ott készült filmfelvételt, vagy amikor eszébe jutott, hogy ükapja tizenkét évesen már rikkancsként és postai segédkézbesítőként kereste a kenyerét, és egy szegény családnál lakott, ahol szalmazsákon aludt, és ahonnan rendszeresen hazaküldte a keresete felét a szüleinek. Amikor mindezzel szembesül, nehezen állja meg, hogy ne beszéljen róla.
A kötet erényeihez tartozik, hogy benne számos korhű figurát üdvözölhetünk. Ilyen például a sokoldalú, becsületes és a saját vagyonát is a színházra áldozó Janovics Jenő, akinek Trianon utáni ténykedéséről ma azt olvashatjuk egy lexikonszócikkben: „Műsorpolitikája miatt sokat támadták: a magyar nacionalisták a román darabok műsorra tűzése miatt léptek fel ellene, a román nacionalisták a magyar kultúra szervezésében játszott szerepét kifogásolták, a konzervatív polgárok a munkásoknak rendezett darabokat vetették a szemére.” Közelebb kerülhetünk a némiképp pökhendi Kertész Mihály rendezői stílusához, és megismerhetjük Szentgyörgyi művész urat, aki a keresztségben az István nevet kapta, s aki A toloncban a tolvaj Mravcsák szerepét játszotta. De nem kevésbé rokonszenves gróf losonci Bánffy Miklós országgyűlési képviselő alakja sem, aki a Nemzeti Színház és a Magyar Királyi Operaház intendánsa volt, s akit amúgy a mai lexikonok igazi polihisztorként tartanak számon ugyanis író, grafikus, díszlet- és kosztümtervezőként, rendezőként is tevékenykedett, ráadásul politikus és külügyminiszter is volt. Ő igazán barátságosan fogadja a messze földről érkezett ifjakat, és igyekszik nekik mindent bemutatni, még a kettősségeket, például az arisztokrácián belüli nézetkülönbségeket is – ugyanis mint az éremnek, mindennek két oldala van. Ki így látja, ki meg amúgy.
A kötetben remek arányban szerepel a magánéleti és a közéleti szál. A korabeli szereplők és a jövőből odacsöppent fiatalok megtalálják a közös hangot. Ráadásul az egyik fiú, Fejó még forgathat is a filmfelvételen, amikor Kertész tudálékossága miatt Fekete László operatőr ott hagyja a társaságot. A magát grófkisasszonynak kiadó Karolának pedig szerenáddal udvarol egy helyi báró, amit a szerelmes Bende nem néz jó szemmel, s a vége majdnem csak vérre menő párbaj lesz. Minthogy nem szabad beleavatkozniuk az akkori történésekbe, nehogy fölbolygassák a jövőt, a gyerekek sokszor nehéz döntésre kényszerülnek. De érett és komoly ifjakként mindent jól megoldanak, olykor csak csodálkozunk, hiszen mi magunk talán másként cselekedtünk volna. Különösen tetszett, amikor Karola és Fejó meggyőzte Jászai Marit, hogy ne utazzon el Szovátára, ne hagyja ott idő előtt a forgatást, legalább azt várja meg, hogy visszanézhesse magát a felvételeken. Akkoriban ez igen nyomós érv lehetett, hiszen melyik színész ne szerette volna látni, hogyan alakít egy-egy szerepet. Még ha annak idején kételkedtek is a kinematográfia fennmaradásában, már-már halhatatlanságában. Vagy jól és jót cselekedett Fejó is, amikor A tolonc felvételeinek megszerzéséért magánakcióba kezdett, nehogy a történelem kereke kizökkenjen…
A regény számos hasznos információt rejt, amit észrevétlenül elsajátíthat az ifjabb vagy idősebb olvasó, és így a történelmi kalandozás (vagy rendhagyó történelemóra) semmiképp sem lesz hiábavaló. (Érthetetlen elírás, hogy a kötet hátlapján lévő idővonalon a trianoni békeszerződésnél az 1921-es évszám szerepel…) A korszak is különleges, a szereplők és a történet sem lebecsülendő. Sokan talán nem nyerik el rokonszenvünket (mint például a mókásan „szelypítő” Gazsi báró), mások pedig igazán a szívünkhöz nőnek – nekik igenis szorítunk, hogy jól alakuljon a sorsuk. Mindez persze nem ennyire egyszerű. Az Abszolút töri sorozat eddigi köteteiből már tudjuk, hogy bár adottak a lehetőségek, de a ténylegesen megtörtént eseményeken nem lehet változtatni. A fikció, egy esetleges másfajta múlt esélye elringathatja képzeletünket, de a vége mindig a tényszerű valóság. Ez történt, így történt. Nem másképp. A „mi lett volna, ha” kérdéseknek nincs sok értelmük. Vagyis de. Ha egy irodalmi alkotásról beszélünk. Az Abszolút töri sorozat szerzői ugyanis igenis jó szívvel gondolkodhatnak el azon, mi lett volna, ha…
(Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood, Pagony Kiadó, Budapest, 2022. 410 oldal, 4490 Ft)
