Gajdó Ágnes
Kamaszkori lélekrezdülések - előbb-utóbb
lehull az álarc
Nem egyszerű ma a kamaszokkal. Nem egyszerű ma a kamaszoknak. Attól függ, honnan nézzük. Persze senki nem állítja, hogy valaha is előfordult olyan helyzet a történelemben, hogy anyák és lányok, apák és fiúk zökkenőmentesen átvészelték volna a tinédzserkort. Emlékezzünk csak vissza múltunkra, s ha bátran élesítjük, s tisztára dörgöljük a visszapillantó tükröt, bizony meglepő hasonlóságokat fedezhetünk föl. Igaz, mi nem a Halott Pénzért vagy a Wellhellóért rajongtunk, ám nem állt messze tőlünk a kicsit depis, kiábrándult Kino Puskin nevű formáció, a Pál Utcai Fiúk vagy a kecskeméti Kortársak zenekar különleges líraisága. Lázadtunk a szabályok ellen, idegesített, ha a felnőttek mindent jobban tudtak. A legszívesebben magunkra zártuk a szobaajtót, s ki sem dugtuk az orrunkat. Ne kérdezzenek, ne zaklassanak, ne szeressenek, ne pátyolgassanak – egyszerűen csak hagyjanak békén. Gondoltunk persze ennél cifrábbat is, ám a ki nem mondott szavak sosem okoztak galibát. Nem úgy egy orrfelhúzás, egy-egy sértődött gesztus. A tizenévesek rendkívül érzékenyek, s aki ezt nem érti, elfelejtette, milyen volt ő maga ugyanebben az életkorban.
Az Ellenpontok sorozat harmadik darabja egy mozaik- (patchwork-) család mindennapjait mutatja be, különös tekintettel a két tizenéves fiú, Ábel és Zsombor nem épp harmonikus viszonyára. Kalapos Éva remek pszichológiai érzékkel vázolja az alaphelyzetet: a szülők – Bea és Hugó – vonzalma és összeköltözése következtében két teljesen ellentétes személyiségű kamasz fiú kerül egy fedél alá. A vagány, nagy dumás, mindenki kedvence Szuromi Zsombor, aki DÖK-elnöki babérokra tör, „s még csaja is van” – és a félszeg, törékeny lelkivilágú Bódis Ábel, aki megszállottan tanulmányozza a történelmet, s elpirul, ha egy lány hozzá szól. Zsombor szerint „féltestvére” egyszerűen nyomoronc kis gyík, míg Ábel úgy véli, néhány hónappal fiatalabb „mostohaöccse” „túl jóképű, túl okos, túl sikeres, túl minden”.
Nem csoda tehát, ha a váratlan helyzetet nehezen kezelik. Mindkét fiú súlyos terhet cipel, csak talán maguknak sem merik bevallani sebzettségüket. Ábel anyja egyszer csak ott hagyta férjét, és a fiát sem vitte magával. Zsombor apja pedig akkor lépett le, mikor kiderült, hogy felesége gyermeket vár: „Szuromi Vilmos úgy tett, mintha baromira örülne a bejelentésnek, aztán azzal a lendülettel vette a kalapját (csak a kép kedvéért mondom, valszeg nem hordott kalapot, legalábbis remélem), lement öngyújtóért, és vissza se jött.” Bea jó darabig nem állt szóba senkivel, aztán az interneten kezdett ismerkedni, ahogyan Hugó is. A részletekről csak később értesülünk, amikor a két fiú kénytelen-kelletlen beszédbe elegyedik egymással.
A kezdő szituáció az iskolai tornaóra, ahol Zsombor teljes erővel fejbe dobja Ábelt egy medicinlabdával. Képzeljük el, mi játszódhat le a fiú fejében. Betolakodónak érzi társát, aki apjával együtt fölbolygatta nyugodt kis életüket, annak ellenére, hogy úgy érzi, anyja nem figyel rá kellőképpen, mindig dolgozik, rohan. Ábel is szenved, a költözés, a környezetváltozás nagyon megviseli. Ráadásul hiába igyekszik idomulni az új helyzethez, Zsombor otthon is levegőnek nézi, nem is szól hozzá. Az iskolai incidenst követően a szülők elhatározzák, hogy lépniük kell, így nem mehet tovább.
De miként lehet mindezt elérni? Hiszen a fiúkban vélhetően eleve ott bujkál a bűntudat érzése, hogy talán ők tettek valamit rosszul, s azért hagyta el apjuk/anyjuk. Talán ők nehezebben dolgozzák föl az összeköltözést, nincsenek még fölkészülve ekkora változásra. Még a „régi rossz” is jobb, mint a váratlanul érkező „talán jobb”. Kalapos Éva tökéletesen ábrázolja az önmagukkal és a felnőttekkel is küszködő fiatalokban lejátszódó lelki folyamatokat, összetett érzelmeket. Olykor rajtakapjuk a szereplőket, hogy mindaz, amit a külvilág lát belőlük, csak álca, mintha szerepet játszanának, mintha belső bizonytalanságukat keménységgel vagy épp lezserséggel palástolnák. Zsomborról is kiderül, valójában kíváncsi lenne a másikra, de egyelőre erősebb benne a harag, a dac és az elutasítás. Nem hajlandó semmit sem tenni annak érdekében, hogy enyhüljön a feszültség közte és édesanyja, valamint az új családtagok között. Bár a suliban ő a nagymenő, otthon bezárkózik. Ábel szelídebb természetű, békülékenyebb, de egy idő után már nem kezdeményez, belefárad a visszautasításba.
Hol Ábel, hol Zsombor nézőpontjából követjük az eseményeket, forgatjuk a kötetet egy-egy fejezet végén, s közben rádöbbenünk, minden új kapcsolat lehetőség, de az összecsiszolódás kőkemény folyamatát nem lehet megúszni. A fiatalok hiperérzékenyek, abban a korban járnak, amikor a hangulatingadozás akár percenként is felboríthatja a viszonylagos nyugalmat. Ráadásul Bea és Hugó között egy idő után előkerül „az én sem nevelem a te gyerekedet, te se szólj bele, hogyan nevelem az enyémet” téma, s a szerző nem riad vissza a férfi-nő, fiú-fiú, anya-fiú közötti konfliktus mélyreható ábrázolásától sem. Az események sodrásában pillanatok alatt megváltozik minden, elegendő hozzá, hogy a mindig csöndes Ábel fölemeli a hangját, visszaszól Zsombornak, aki amúgy is pattanásig feszült idegekkel, a haragtól alig látva beleköt, Bea pedig a vita hevében pofon vágja a fiát. És éppen Ábel előtt.
A regény legfontosabb pillanatai ezután következnek. Nem árulom el, mi történik pontosan, csak annyit, hogy bizonyos helyzetekben lehull az álarc, s föltárul rejtett énünk. Sokszor valóban előbb ítélkezünk mások fölött, mintsem megismerkednénk az apró részletekkel, a társunk viselkedése mögött megbúvó félelemmel, bizonytalansággal. Kalapos Éva igen empatikusan mutatja be, mi lakik a kamasz fiúk lelke mélyén, és hitelesen ábrázolja lélekállapotuk minden apró rezdülését. A párbeszédek életszerűek, sosem zökkenünk ki, mintha közvetlen közelről szemlélnénk az eseményeket.
Muszáj? – tehetjük föl a kérdést megannyi helyzetben a szereplőkkel együtt, s előbb-utóbb magunk is rálelhetünk a helyes válaszra. Ám előbb meg kell ismernünk közelebbről is Bódis Ábelt és Szuromi Zsombort. Muszáj!
(Kalapos Éva: Muszáj?! , Ellenpontok sorozat, Menő Könyvek, Budapest, 2017., 127+127 oldal, 2990 Ft)
