Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

 

L__na_gyermekei.jpg

 

Novák András

A repülés mitológiája

 

     A gólya a magyar és az európai néphagyomány egyik legrégebbi misztikus állata, a régi időkben csak úgy hívták, hogy Esztrág, ami az Esztrágon, azaz sárkány szóból eredeztethető. Szigeti Kovács Viktor új regényében is Esztrágnak hívják az egyik kulcsszereplőt, amivel a történet rögtön ki is nyilatkoztatja küldetését: mítoszt akar teremteni.

     A Lúna gyermekei több szempontból is figyelemre méltó ifjúsági regény. Egyrészt, mert legalább annyira szól felnőtteknek, mint kamaszoknak, másrészt pedig azért, mert valóban következetesen felépíti a titokzatos gólyák nagy mítoszát. Hogy a gólyák honnan származnak, azt talán már a regény címéből is ki lehet találni: valamikor réges-régen a lúnáról, azaz a Holdról jöttek. Ehhez köthető annak a magyarázata is, hogy miért repülik át minden évben kétszer a világot – ami nemcsak a művészeket ihleti meg időről időre, de a tudomány is régóta foglalkozik a kérdéssel. Mivel releváns elmélet a mai napig nincsen, így akár a regény válaszát is elfogadhatjuk, amelyiknek ugyan semmi köze nincsen semmilyen tudományhoz, de legalább szép: a repülés értelme a viszontlátás.

     A másik nagy mítosz az európai hagyományokban, hogy a gólya hozza a gyereket. Ennek mikéntjéről és hogyanjáról szintén olvashatunk, ahogy az is kiderül, hogy miért fészkelnek a madarak a házak melletti villanyoszlopokon. Egyébként a mítoszteremtésnél is nagyobb érdem az, hogy a regény olyan alapvető dolgokat fogalmaz újra, miközben létrehozza saját legendáját, mint a barátság, a bátorság, a szülő–gyermek kapcsolat, a szeretet és még lehetne folytatni a sort. Szerencsére mindezt nagyon finoman és kiváló nyelvhasználattal teszi, melynek a lényege egy olyan metaforikus beszéd, amely az éghez és a madarakhoz köthető természeti jelenségekből teremti meg saját retorikáját. Ez a nyelvhasználat már a szerző első regényében, az Először volt az Erdőben is erősen éreztető volt, s szerencsére itt is jól felismerhető, a történetmesélés pedig letisztultabbá vált.

   A gólyák repülése, mint témaválasztás szerencsésnek mondható, hiszen a természetfilmekben is gyakran emlegetik a gólyák és emberek közötti párhuzamot, kiemelve mindenekelőtt a másikról való gondoskodást. A gólyák életén keresztül tehát az emberek világát is megismeri az olvasó, legalábbis azt, hogy milyennek kellene annak lennie. Ebből a szempontból némi tanító jelleget is tulajdoníthatunk a könyvnek, és ez a mű ifjúsági regény voltát erősíti. Ugyanakkor sok olyan mondattal találkozhatunk a szövegben, amelyik inkább egy felnőtt olvasói és élettapasztalatot szólít meg (például a „Sose bántottál volna engem, szárnycsapások hosszú sora van a gondolat és a tett között” (116. old.) mondat – szerzői szándéktól függetlenül – meglehetősen emlékeztet Soren Kierkegaard Félelem és reszketés értékezésére, ami Ábrahám bűnösségét firtatja Izsákkal szemben.) Lehet, hogy távoli a hasonlat, de a szövegnek ilyen irányú kettőssége emlékeztet Herman Melvill Moby Dickjére, amelyiknek gyerekváltozata is megjelent, holott a történet szimbolikája még felnőtt olvasmánynak is nehéz.

     A szerző előző regénye kapcsán többször felmerült Fekete István neve, mi szerint az Először volt az Erdő a klasszikus ifjúsági író által lefektetett regényhagyományt folytatja. Ez az álláspont legalábbis megkérdőjelezhető, a Lúna gyermekei kapcsán pedig keresve se lehet párhuzamot találni – annak ellenére sem, hogy Fekete István Kele című műve történetesen szintén egy gólyáról szól. Nils Holgersson neve is biztosan sokaknak eszébe jut majd a könyv kapcsán, hiszen mindkét esetben madarak utazásáról van szó, de nagyjából ezzel ki is merül Selma Lagerlöf művével minden kapcsolat. Szigeti Kovács Viktor regénye minden ízében eredeti, és igazi felfrissülést jelent a kortárs ifjúsági irodalomban.

 

(Szigeti Kovács Viktor: Lúna gyermekei, illusztrálta Cserny Timi Pookah, Ciceró Könyvstúdió, 2016, 154 oldal, 2490 Ft)


 

Főoldal

2017. április 28.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Arany 200 - pályázatNemsokára FISZ-táborMa kezdődik a Gyulai Várszínház 54. évadaA Magyar Színházak XXIX. Kisvárdai Fesztiváljának díjazottai
Versek
Csontos Márta verseiPataki Tamás verseiAntal Balázs verseiGyőri László versei
Prózák
ElmaradtGaraczi László: HasításTérey János: Árkádiában ősszelEgy értelmezés műve
Kritikák
Az emlékezés szerkezeteAlkalmi inga„Üresnek kell lennie” - Szabó T. Anna TöréstesztjérőlKháron ladikján
Esszék, tanulmányok
Halmai Tamás: A Gangesz rabbijaArany-recepció a kortárs költészetbenLövétei Lázár László esszéjeSzáműzöttek - Vitairat a humán szakos pedagógusokhoz
Drámák
Vörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: RendezésV á r k e r t i J u l i s k a, avagy a szerelmi bűzfészek
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA